Mítoszok és szimbólumok harca

Az illiberalizmus és Putyin-pártiság mellett a revizionizmus bélyege is kezd rásülni Magyarországra és a kárpát-medencei magyarságra.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió február 24-i kezdete óta egyre többször éri a revizionizmus vádja Magyarországot és a szomszédos országok magyar kisebbségeit az Orbán-kormány Putyin-barát politikája miatt. Először a Kárpátalja felosztását célzó állítólagos korábbi titkos orosz-lengyel-magyar terv borzolta a kedélyeket, majd a szomszédos országok vezető politikusai kezdték revíziós szándékkal vádolni az Orbán-kormányt. Az ukrán vezetés részéről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes fogalmazta meg nyíltan, hogy az Orbán-kormány azért nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat és nem enged át Ukrajnának szóló nyugati fegyverszállítmányt területén, mert Budapestnek Kárpátaljára fáj a foga. „Mit akarnak? Olcsó orosz gázt? Vagy netán a mi Kárpátaljánkat?” fogalmazott Verescsuk márciusi Facebook-bejegyzésében.

Szlovákiában Boris Kollár házelnök kezdett aggódni országa területi integritása miatt. Egy televíziós vitaműsorban Kollár arról beszélt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségével arra készül, hogy feldarabolja Szlovákiát. Hozzátette, Magyarország felől több fenyegetés éri Szlovákiát. „Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak nálunk, útleveleket osztogatnak! Ez nem vicc!”, vélekedett a populista szlovák politikus, aki különben semmi kivetnivalót nem talál Orbán illiberalizmusában. A budapesti reakció ezúttal sem nélkülözte a szokásos arroganciát. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Menczer Tamás, letudta annyival, hogy a szlovák házelnök valószínűleg elnézte a naptárt, ezért tisztelettel felhívják Boris Kollár figyelmét arra, hogy a XXI. században élünk.

Ugyancsak az imidzsfelelős Menczer államtitkár reagált arra a horvát felhördülésre is, amit a magyar miniszterelnök péntek reggeli szokásos interjúja váltott ki Zágrábban. Kedden a horvát külügy bekérette a zágrábi magyar nagykövetet magyarázatot követelve Orbán azon kijelentésére, hogy „vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket”. A magyar miniszterelnök ezzel indokolta azt, hogy miért kormánya miért vétózza meg az orosz olaj uniós embargóját. A horvát külügy ezt revizionizmusként értékelte, közleményében azt írta: „Horvátország elítéli a magyar miniszterelnök kijelentését”(…) „Elítélünk minden területi követelést a szomszédos államokkal szemben.”

Menczer Tamás Facebookon közzétett válasza csak rontott a helyzeten. Az államtitkár ugyanis azt állította, hogy a zágrábi „külügyminisztérium valamit félreértett, a miniszterelnök egy történelmi tényt említett”. Csakhogy a történelmi tény az, hogy Magyarországnak sosem volt tengerpartja, Horvátország nem volt Magyarország része, hanem a magyar királyság autonóm társországa, Fiumé kikötőváros, a mai horvát Rijeka pedig a magyar királysághoz csatolt „corpus separatum” volt, vagyis nem tartozott egyetlen ország vagy tartomány területi fennhatósága alá sem.

De nem csak a horvát külügy számára tűnt revizionizmusnak az orbáni mondat, a nemzetközi sajtó is annak értékelte. A nacionalistának vagy magyarellenesnek még véletlenül sem nevezhető g4media független bukaresti portál „Újabb feszültséget okozott a magyar revizionizmus térségünkben”. Horvátország elítéli Orbán Viktor állításait, miszerint az Adria partvidékének egy részét elvették Magyarországtól, összegezett a román lap.

A Bloomberg brit üzleti lap arra emlékeztetett az eset kapcsán, hogy Orbán Viktor „már korábban is bosszantotta szomszédait” történelemmel kapcsolatos állításaival, például amikor 2020-ban a Facebookon közzétette "Nagy-Magyarország" térképét. A Bloomberg szerint a magyar iredentizmustól való félelmet erősítik Orbán egykori szövetségesének, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a tettei, aki területszerzési céllal indított háborút Ukrajnában. A Bloomberg arra is kitér, hogy Orbán Viktor gyakran úgy mutatja be magát, mint aki nemcsak Magyarország közel 10 millió lakosának, hanem a szomszédos országokban élő "több millió" magyarnak is a vezetője. Kormánya állampolgárságot és választójogot adott a szomszédos államokban élő magyaroknak, emlékeztet a szerző. Hozzáteszi: Orbán visszautasít minden olyan bírálatot, miszerint területi ambíciói lennének más államokkal szemben.

A szomszédos államokban azonban másképpen látják. Romániában most épp azért körvonalazódik koalíciós válság, mert a ljubljanai divízió I/A jégkorong világbajnokságon a magyar és a román válogatott vasárnapi mérkőzése után a román válogatott székelyföldi tagjai a magyar válogatott tagjaival és a magyar szurkolókkal együtt elénekelték a székely himnuszt, Táncos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere pedig a nézőtér magyar szektorában nézte végig a mérkőzést. Román koalíciós vezető politikusok szerint mind a székelyhimnusz éneklés, mind a miniszter viselkedése elfogadhatatlan és botrányos, a sajtó pedig már azt is megkérdőjelezte, hogy a román színekben játszó székelyföldi jégkorongozók valóban a román válogatott sikerét tartották szem előtt.