Igazán nagy erőpróba lesz Olaf Scholz kancellár számára a vasárnapi észak-rajna-vesztfáliai tartományi voksolás. A szociáldemokraták múlt vasárnapi, Schleswig-Holstein tartományban elért siralmas eredményüket még el lehetett intézni azzal, hogy egy kevéssé jelentős tartományról van szó, de ez az érvelés most semmiképpen sem állja meg a helyét, hiszen Észak-Rajna-Vesztfália politikai és gazdasági szempontból is döntő jelentőségű, a tartományban sokkal jobban érvényesülnek a szövetségi kormány esetleges botladozásai.
Ezt a közvélemény-kutatási adatok is igazolják. Míg egy hónapja még a szociáldemokraták vezették a felméréseket három százalékkal, mostanra fordult a kocka és a CDU áll az élen, négy százalékos előnnyel. Ez egyértelműen a berlini kabinet tevékenységére vezethető vissza. Scholz kormányát számos bírálat érte amiatt, hogy csak vonakodva volt hajlandó védekező, majd nehézfegyvereket szállítani Ukrajnának.
A háborúnak igen komoly következményei vannak a német gazdaságra nézve, elsősorban az orosz gázfüggősége miatt.
Az ország energiaszükségletének egynegyede származik az importált földgázból, amelynek kétharmadát 2020-ban még Oroszország szállította.
Az ország energiaszükségletének egynegyede származik az importált földgázból, amelynek kétharmadát 2020-ban még Oroszország szállította. Az első negyedév végére Berlin az orosz importot 40 százalékra csökkentette, és az év végéig még kisebb mértékben kíván függni e tekintetben is Oroszországtól. Ám ha a Kreml elzárná a gázcsapot, az hatalmas gondot jelentene, a német ipar egyes szereplőinek, hiszen több vállalatnak le kellene állítania a termelést, s ez alól az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok sem kivételek. Ne feledjük, a tartomány ugyanis a német ipari termelés 22 százalékát állítja elő.
Ha a német, ezen belül az észak-rajna-vesztfáliai ipar termelékenysége visszaesik, azt egész Európa megérezné, mivel Németország olyan alkatrészeket és vegyi anyagokat állít elő, amelyek létfontosságúak az Európai Unió ellátási láncaiban.
Egy hónapja jelent meg az a kutatás, amely szerint az orosz gázembargó következtében 400 ezer embert kellene elbocsátani. Németország öt vezető gazdaságkutató intézete azt jósolta, ha azonnal leállna az összes energiaszállítás Oroszországból, Európa legnagyobb gazdaságának növekedése a tavalyi 2,9 százalékról idén 1,9 százalékra lassulna, majd 2023-ban 2,2 százalékkal zsugorodna. „Ha a gázszállítások megszűnnének, a német gazdaság éles recesszióba kerülne” – jósolta Stefan Kooths, a Kieli Világgazdasági Intézet alelnöke. Ami Észak-Rajna-Vesztfáliában, vagy legalábbis a tartomány gazdaságában történik, az egész Európában érzékelhető.
A német politikai elit nem kis része származik a tartományból, köztük Friedrich Merz, a CDU jelenlegi elnöke, vagy az uniópártok tavalyi kancellárjelöltje, a 2021 szeptemberi választáson pórul járt Armin Laschet.
Ma már feledésbe merül, hogy Észak-Rajna-Vesztfália egykor a szociáldemokrácia bástyája volt. 2005-ig az SPD volt hatalmon, 39 éven át. Ekkor azonban a CDU nyert, ugyanabban az évben, amikor Angela Merkel német kancellár lett. Akkor nagy volt az elégedetlenség a szociáldemokrata Gerhard Schröder kormányával szemben a megszorításokat jelentő, de a német gazdaságot stabilizáló Hartz IV csomagja miatt. 2010-ben aztán ismét a szociáldemokraták győztek, s hét éven át Hannelore Kraft töltötte be a tartományi miniszterelnöki tisztséget. 2017 óta a CDU és az FDP koalíciója kormányoz. Miután a tartományi kormányfő, Armin Laschet 2017 októberében lemondott a tisztségéről, az addigi közlekedési miniszter, Hendrik Wüst vette át a helyét. A mostani voksoláson legnagyobb ellenfele az SPD tartományi vezetője, Thomas Kuschaty lesz, aki 2010-2017 között tartományi igazságügyi tárcavezetőként szerzett regionális miniszteri tapasztalatokat, 2018 óta pedig a szociáldemokraták frakcióvezetője a düsseldorfi tartományi parlamentben.
Ha a választáson valóban a CDU végezne az élen, a legvalószínűbb forgatókönyv a nagykoalíció lenne a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. De nem kizárt az úgynevezett Jamaica-koalíció a CDU, a Zöldek és a liberális FDP részvételével. A közvélemény-kutatók szerint még akár egy CSU-környezetvédő is szűk többséget szerezhet.
Miközben az Ukrajna elleni orosz agresszió óta a szociáldemokraták megítélése rosszabbodott, a válságos időszak egyértelmű nyertesei a Zöldek,
Miközben az Ukrajna elleni orosz agresszió óta a szociáldemokraták megítélése rosszabbodott, a válságos időszak egyértelmű nyertesei a Zöldek, akik végig következetesen képviselték álláspontjukat a háború alatt és régóta figyelmeztetnek Németország orosz energiafüggésének veszélyeire. A párt akár 11 százalékkal érhet el jobb eredményt, mint 2017-ben.
Felmérések szerint egyébként Wüst és Kuschaty megítélése között nincs nagy különbség, és a kettejük közötti televíziós vitákban is hasonló teljesítményt nyújtottak, így a vasárnapi eredmény nem a közvetlen megmérettetésen múlik majd, sokkal inkább Olaf Scholz kancellár szövetségi kormányának teljesítményén.
Félnek a háborútól, de támogatják Kijevet
Az ARD-DeutschlandTrend felmérése szerint a németek 63 százaléka aggódik amiatt, hogy Németországot belesodorják az ukrajnai háborúba. A többség azonban úgy véli, a kormánynak nem szabad visszafognia magát a Kijevnek nyújtott támogatást illetően. Berlin nehézfegyverek szállításával és az ukrán katonák kiképzésével segíti Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. A felmérésből kiderül, hogy a Zöldek támogatói tartanak legkevésbé attól, hogy Németország közvetlenül is a háború részese lesz (46 százalék), míg a jobboldali populista Alternatíva Németországért szavazói félnek ettől legjobban (77 százalék).
