- Még két hét, és Magyarország feléli az egész évre szánt erőforrásait, egy budapesti könyvtárból dolgokat is lehet kölcsönözni a túlfogyasztás ellen

Míg nálunk Márki-Zay Pétert gúny tárgyává tették, amiért azt merte mondani, használjunk kevesebb vizet és áramot, a német, osztrák és a holland kormány már a tél elején azt tanácsolta polgárainak, húzzanak meleg pulóvert, a termosztátot pedig tekerjék le pár fokkal, készüljenek a nehezebb időkre.

Az Európai Bizottság és az ­Európai Energiaügynökség (IEA) pedig kiszámolta,

Miközben a fotelben ülve forradalmárkodhatunk (csökkentve az orosz energiafüggést), bolygónk megmentéséért is sokat tehetünk. Ki az, akit ezek nem motiválnak nemes önmegtartóztatásra? (Persze a magyarokon kívül, akiknek szinte minden fogyasztásán állami ársapka csücsül, így sokan nincsenek is tisztában az erőforrások valós árával.) Ámde a klímaválság időzített órája, amit átmenetileg elhalkított a pandémia, majd a háború zaja, továbbra is ketyeg: az ENSZ klímajelentése szerint már csak hat évünk maradt beavatkozni, utána elszabadul a 2050 körülre (ha tovább gyorsul a globális felmelegedés, akár korábbra) jósolt kataklizma.

Dolgos polcok

Egy fecske még nem csinál nyarat, de fontos tudatosítani, hogy ebben mind együtt vagyunk, „ez nem áll meg a határoknál” – ahogy Evelin Hust, a Budapesti Goethe Intézet igazgatója fogalmazott. Ők már aktívan foglalkoznak a cselekvési lehetőségeinkkel. Könyvtárukban – ami eleve a megosztás elvét hirdeti a birtoklással szemben – májustól július végéig ingyenesen látogatható fenntarthatósági programokat szerveznek, továbbgondolva a könyvtár edukáló, közösségépítő szerepét. Emellett május 5-én (a németországi túlterhelés napjához időzítve) megnyitották az itthon még unikális Dolgok Könyvtárát – amihez hasonló Berlintől Ludwigshafenig számos német kis- és nagyvárosban már működik –, kibővítve a könyvtári állományt csupa olyan tárggyal, amelyeket nem használunk minden nap. Miért is kellene őket egyénileg beszerezni, ha egyszerűen megoszthatjuk egymással? Egyszerre akár több dolgot ki lehet kölcsönözni a csupán 3000 forintos éves olvasójegyre. A „dolgos polcokon” a menő sportszerektől a digitális eszközökön át a barkácskellékekig számos vadiúj és csúcsminőségű tárgyat találunk. Még némi alapanyagot is adnak melléjük, így a kitűzőkészítőt vagy a spirálozót sem kell úgy hazavinnünk, hogy ne tudnánk azonnal használni, és az Instax kamerával is rögtön készülhet pár instant fotó. Van pár fölöttébb szokatlan kölcsönözhető tárgyuk is, mint a diszkógömb, a longboard (hosszú gördeszka), a „vikingek sakkjaként” ismert Kubb fajáték, és egy eredeti pétanque-készlet. A katalógus a weboldalukon már elérhető.

A könyvtárba belépve izgalmas installáció fogadja a látogatót: a tübingeni születésű, itthon tájépítészként és kreatív foglalkozásvezetőként dolgozó Anda Kata alkotása. A légies, tejeskartonokból készült, mennyezetre függesztett installáció a Felhőtlenül Zöld címet viseli. Kata azt mondja, nem kis kihívásokkal szembesül a művész, amikor újrahasznosított anyagokkal dolgozik: nem egyszerű őket összegyűjteni, megtisztítani, feldarabolni, átalakítani, hogy aztán a művészet által új életet nyerhessenek.

Lávasárkány és GYIK

– Sokszor gondolkodom azon, mit tudok én kisemberként és művészként tenni azért, hogy fenntarthatóbb életet éljünk. Hivatalos szakmám, a tájépítészet felelős részben azért, hogy településeink egyre zöldebbek legyenek. A másik fontos terület, ahol hatással lehetek a környezetemre, a gyerekfoglalkozások, amelyeket sokszor újrahasznosított alapanyagokra építek fel. Fontos, hogy a gyerekek találkozzanak a tudatos újrahasznosítás gondolatával az élet minél több területén, így ez a szemlélet beléjük ivódik, és felnőttként is kreatívan fognak tekinteni a körülöttük lévő, már használt, de „feleslegessé vált” anyagokra, tárgyakra. Remélem, felismerik majd, hogy a dolgoknak lehet második életük, nem kell lendületből kidobni őket – meséli elhivatottan Kata. – A gyerekekkel könnyebb a dolgunk, a felnőttek hajlamosak mindenben funkciót keresni, míg a kicsik inkább fantáziavilágban élnek, bátran mernek kísérletezni különböző formákkal, anyagokkal. Egy ilyen általam kitalált feladat a lávasárkány, ami egy régi kartondobozok felaprított darabjaiból készíthető szobor. Írtam hozzá egy mesét, amihez kincskeresés és mozgásos játék is kapcsolódik. A közös alkotás erős közösségi élményt ad, és a foglalkozások alatt szinte észre sem veszik, hogy tanulnak – véli a kreatív foglalkozásvezető, aki még egyetemistaként csatlakozott a Nemzeti Galéria kezdeményezésére alapított, művészeti neveléssel és tehetséggondozással foglalkozó Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti (GYIK) Műhelyhez. (A Várban terjeszkedő kormányunk 46 év után kiköltöztette a kiemelten közhasznú alapítványt a Nemzeti Galériából, de továbbra is gyerekek százaival foglalkoznak, csak sokkal kisebb helyen, a Fő utcában – A szerk.). Anda Kata egyike művészeiknek, akik most kivételesen a Goethe Intézet kertjében, ebben a városi oázisban tartják a workshopokat. Vezetésével a gyerekek kinetikus robotot vagy a már említett lávasárkányt építhetnek, a felnőttek pedig régi textilekből készíthetnek használati tárgyakat, új technikák alkalmazásával, mint például a cyanotípia (napnyomat). A foglalkozások ingyenesek, csak regisztrálni kell a [email protected] e-mail-címen.

Gördeszkát olvasójegyre

A GYIK Műhellyel Klein Judit könyvtárvezető vette fel a kapcsolatot, aki Bacsó-Marton Erika könyvtárossal együtt a Dolgok Könyvtára állományának létrehozásában is részt vett. Szeretnék idővel tovább bővíteni – a megnyitón többen már jelezték, milyen jó lenne még egy fúrógép meg akkus csavarhúzó. – Az eszközöket úgy választottuk, hogy könnyű legyen őket jó állapotban tartani, és jó minőségűek, tartósak legyenek, de ne legyen túl bonyolult vagy veszélyes a használatuk. Mindenhez adunk is valamit, ne kelljen nulláról vásárolni hozzá a kellékeket. A kamerához a papírt könnyű beszerezni drogériában vagy fotóboltban, de a kitűzőkészítőhöz csak 500-as csomagban lehetett alapanyagot kapni – meséli Marton Erika.

Remélem, olyanok is betérnek ez­után hozzánk, akik eddig nem jöttek. Mert azt mondják magukban, „ez menő, mindig is ki akartam kölcsönözni egy gördeszkát.” Vagy: „holnap átjönnek a barátaim, hogy megnézzünk egy filmet, és innen ki tudok kölcsönözni egy vetítőt, ami csak egy könyvtári tagsági díjba kerül”. És ha már itt vannak, talán körülnéznek alaposabban, hiszen nemcsak német nyelvű irodalmunk van, hanem német irodalom is magyarra fordítva – reméli Evelin Hust. – Az én generációm és az utánunk következők nagy fel­adata, hogy ezt a bolygót tovább fenntartsuk. Ahogy most feléljük, elpazaroljuk az erőforrásainkat, úgy már nem folytathatjuk tovább. Minden egyes embernek tenni kell, nem csak a politikusoktól vagy az uniótól várni a cselekvést.

A német kormány idén nyárra meghirdette a kilenceurós ha­vi­bérletet a helyközi és regionális közlekedés valamennyi formájára a komptól a vonatig. – A végső cél az, hogy kevesebben használják önállóan az autót, amiért Budapest is sokat tesz. Nagy rajongója vagyok a Bubinak, egyre többen szállnak át itt is biciklire, ilyen szempontból lenyűgö­zően fejlődik a város. Az egyéni magaviselet terén azért még van helye az érzékenyítésnek. Ez a mi célunk, mert azt tapasztaljuk, hogy főleg a fia­talok már kérdéseket tesznek fel, ők mit tehetnének a fenntarthatóságért. Őrülnénk neki, ha a mi hozzájárulásunk folytán többet beszélgethetnének ezekről – véli az igazgatónő. – A klímaválság nem áll meg a határoknál, minden európai, s a világon minden emberi lényt érint.