A saját, biztosnak vélt igazságunkban kételkedés képességéhez bátorság kell – ez az alapvetése a Molnár Péter szólásszabadságkutató, magyar és Európa bajnok slammer, 1990-98 között volt országgyűlési képviselő főszerkesztette Földalatti Slam Akadémia (FSA) előadássorozatának. A 2019-ben alapított FSA estjei a társadalomkritikus, a közösség közös ügyeivel foglalkozó slammerek és tudósok, szakértők közös produkciói. Az 1980-as években Chicagoban született műfaj, a slam maximális, három perces időkerete a tudósokat is megköti, ezzel megadva a szabad művészi szó és a szabad tudományos gondolatok ritmusát. Molnár Péter vitavezetőként szakértőket kérdez, a rendhagyó vitákat az adott témához kapcsolódó slamek követik, aztán a slammerek és a közönség is kérdezi a kutatókat. Miközben kormányközeli résztvevőket nem könnyű sikerrel elhívni, Molnár nagyon is törekszik a vélemények minél szélesebb spektrumának megjelenítésére, és arra is, hogy több generáció vegyen részt az interaktív programban.
„A címben szereplő gondolatbátorság egybecseng Bibó István örökségével. Kállay Béni, miután lefordította John Stuart Mill szabadságról szóló esszéjét, előszavában azt nevezte gondolatbátorságnak, amikor valaki nem csak a mások, hanem a saját gondolatai igazságában is kétkedni bátorkodik” - írja a Földalatti Slam Akadémia Facebook-oldalán.
- A 2010-es évek elején a társadalomkritikus, politikai energia a slamben is tükröződött. Aztán ez sajnos gyengült, és sokan váltak letargikussá április 3. után. A slam kimozdíthat ebből a levertségből, a műfajra jellemző önreflexióval és az elfogultságokra való rávilágítással. Reményt adhat a kételkedés is, annak az élményét, hogy merhetjük megkérdőjelezni saját, biztosnak hitt igazságainkat is. Meggyőződésem, hogy lehet divatot csinálni abból, hogy ismerjük meg a történelmünket - meséli lapunknak Molnár Péter, aki szerint a Budapest történelméről, nyilvános terveiről és közbeszélgetéséről szóló sorozat segíthet megérteni Budapest helyét és szerepét az országgyűlési választások utáni politikai térképen.
Hétfőn este is Budapestről lesz szó, az egyetlen Közép-Európai városról, ahol a holokauszt után is folyamatosan nagyszámú zsidóság élt és él. Felteszik és talán megválaszolják a kérdést: Mennyire tudott Budapest zsidó város is maradni az elmúlt hetvenhét évben? A történész résztvevők, Toronyi Zsuzsanna és Ungváry Krisztián, és a slammerek, Steckmüller Anna, Basch Péter és Király Csenge Katica és Molnár Péter, Pető Dávid zenei közreműködésével, Molnár vezetésével közösen gondolkodnak majd arról is, hogy ha Budapest provinciálissá vált Trianon után, akkor az, hogy zsidó város is tudott maradni, mennyire enyhítette ezt a provincializmust. De felvetik a vigyázó szemüket Párizsra vetőknek azt is, hogy a magyar vagy a francia fővárosban biztonságosabb-e vajon kipában utcára lépni.
A megszokott keretek elhagyásához, az ismert határok átlépéséhez és az evidenciák felbontásához bátorság kell. A kételkedéshez is. És bátornak érezni magunkat jó.
Infó:
Hétfőnként, este fél 7- fél 9. Auditórium A, Nádor utca 15. és a CEU youtube csatornája. Ingyenes, regisztrálni se kell.
Május 16. Budapest zsidó város is maradt a holokauszt után?
Május 23. A szólásszabadság és a közbeszélgetés jellegzetes budapesti terei I: A pesti kabaré, a kávéházak és a színházak.
Felkért résztvevők: Herczog Noémi, Kőszeg Ferenc, Tompa Andrea
Május 30. A szólásszabadság és a közbeszélgetés jellegzetes budapesti terei II: Galériák, kávéházak, slam és más irodalmi, művészeti estek, tüntetések.
Felkért résztvevők: Fehér Renátó, Kócze Angéla, Sudár Orsolya
Napislam
A Földalatti Slam Akadémia - magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági - szerkesztői a hét minden napján szerkesztői kommentárral megosztanak egy napislam videót a Földalatti Slam Akadémia Facebook oldalán. Ma Jaksi Máté és Pásztor Dániel, a szombati szerkesztők pedig a Vajdaságból a magyarkanizsai T. Kiss Tamás slamjét teszik közzé.
