117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett a 151 tagú zágrábi parlament megszavazta az euró bevezetéséről szóló törvényt – írja az MTI. Az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig érvényben marad.
A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
A zágrábi vezetés 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Mindig van lejjebb, a román lejnél és a horvát kunánal is gyengébb a forintAz Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.
A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos deficittel számol a GDP arányában. A tervek szerint a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ben 3,6 százalékponttal 76,2 százalékra csökken. Zágráb módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is, és 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett.
Horvátország – fűzhetjük hozzá – úgy előzi meg Magyarországot az euró bevezetésével, hogy 2013-ban, vagyis kilenc évvel később lett a az akkor még 28 tagországot számláló szervezet tagja. Bár az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint a magyarok 69 százaléka támogatja a csatlakozást az eurózónához, az Orbán-kormány egyelőre nem is kérte Magyarország felvételét az ERM-II-be, sőt, céldátuma sincs.
Mit kíván a magyar nemzet? Eurót!