Tagja lenne a pártot vezető csapatnak, de azzal jelenleg nem akar foglalkozni, hogy versenybe száll-e a társelnöki posztért – mondta lapunknak Molnár Zsolt, a szocialisták pártigazgatója, fővárosi elnöke.
Azután nyilatkozott erről, hogy a közelmúltban – mint arról már írtunk – Tóth Bertalan világossá tette, nem indul újra a társelnöki tisztségért, Ujhelyi István EP-képviselő pedig bejelentette: politikai közösségüket egészen új alapokra helyezné. Ujhelyi szerint el kell fogadni, hogy „az MSZP brandje avíttá vált, megkopott, elhervadt a szegfű (…)” Ezek után azt javasolta, az MSZP „Esély” néven alakuljon át egy szociáldemokrata közösséggé.
A névváltoztatási javaslatra reagálva Molnár Zsolt úgy fogalmazott: szerinte a helyes sorrend az, amiben először eldöntik, milyen országot és milyen szociáldemokrata pártot szeretnének, s amikor ez a vízió összeállt, ehhez kell megtalálni a szervezet, a kommunikáció és a marketing megújításának módját.
Ezek mindegyike szükséges, de a formai elemek nem előzhetik meg a tartalmi döntéseket – jelentette ki.
– Az MSZP-ben a személyeskedő viták már rég lezárultak, most tartalmi kérdésekről, az ország és a párt jövőjéről beszélgetnek – hangsúlyozta Molnár Zsolt, aki sem a szocialisták parlamenti frakciójának zsugorodását, sem pedig a támogatottság 5 százalékra csökkenését nem tartja visszafordíthatatlan tendenciának. Mivel minden ellenzéki képviselőcsoport létszáma 5-15 fő között alakul, úgy véli, nem ez a fő igazodási pont, ahogy nem gondolja azt sem, hogy a választók büntetik a pártot a vereség miatt, hiszen ők nyerték a legtöbb egyéni körzetet az ellenzéki oldalon. – Igaz, az öt győzelem csak innen nézve sok, a Fidesz eredményét szemlélve nagyon is kevés – tette hozzá.
A választási kudarc okait keresve elsőként azt említette: a karizmatikus, de kisebb politikai beágyazottsággal rendelkező ellenzéki miniszterelnök-jelölt és stábja nem ment át azon a közös szocializációs folyamaton, amit a 2019-es önkormányzati választás óta az összefogásba tömörült pártok átéltek, s ami szerinte szükséges lett volna a kormányzóképesség bemutatásához. Hiába látták ezt a többiek, a magas előválasztási részvétel mellett megszerzett győzelem nagyon erős legitimációt adott Márki-Zay Péternek. A kampányt a nyilvános viták hátráltatták volna, a belső fórumokon pedig a baloldali pártoknak nem sikerült elég hangsúlyosan a középpontba helyezni értékeiket, a szociális biztonság kérdését – ismerte el pártja felelősségét a politikus. Az eredmény pedig az lett, hogy egy konzervatív, neoliberális elemeket is tartalmazó kampány sok baloldali szavazót elbizonytalanított.
Karácsony Gergely megítélésről és egy hozzá hasonló vezető személyiség megtalálásának esélyeiről Molnár Zsolt úgy nyilatkozott, hogy az egész ellenzéki térfélen törést okozott a főpolgármester visszalépése, bár érezni lehetett, hogy nincs meg benne a kellő elszántság, ami az önkormányzati kampányban jellemezte. Hiba volt, hogy hagyta magát rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre. Most azonban már arra koncentrál a szocialista pártvezetés, hogy az elkövetkező 2-3 évben megtalálja Orbán Viktor kihívóját.
Ugyanakkor szerinte nem lehet folytatni azt a hozzáállást, ami a kampányok középpontjába évek óta kizárólag a miniszterelnök elleni támadásokat helyezte. Molnár Zsolt ezen a téren is új politikai stílust vár,
amiben a tartalmi válaszok lesznek a leghangsúlyosabbak. Például az, hogy gazdasági értelemben erős államra van szükség, amely képes megoldást kínálni, ha a technikai fejlődés, a termelés automatizációja miatt tömegek veszítik el a munkájukat. Erős szociális védőhálóra lesz szükség, s szorosabb együttműködésre a szakszervezetekkel, de ugyanilyen fontos az esélyegyenlőség növelése az oktatásban, a megelőzésre koncentráló egészségügy területén.
Az ellenzéki összefogásról szólva azt mondta: a következő választáshoz közeledve eljön majd az a pont, amikor a szocialisták terveit, vízióját az ország jövőjéről össze kell vetni a többi ellenzéki párt elképzeléseivel, meg kell nézni, hogy összeegyeztethetők-e egymással. Ezeket a vitákat nyilvánossá is kell tenni, mert ha a választók nem látnak a kormánypártokétól eltérő víziókat, nem lehet legyőzni a Fideszt – mondta Molnár Zsolt, megjegyezve nyitottnak kell lenni az együttműködésre, mert egyik ellenzéki párt sem képes egyedül győzni a választáson. Ugyanakkor szerinte változtatni kell az eddigi sorrenden: elsőként tartalmat kell adni az ellenzéki politikának és csak ezután lehet érdemben tárgyalni az együttműködésről.
Beállt erőviszonyok
A biztos szavazó és pártot választó megkérdezettek 53 százaléka ma is a Fidesz-KDNP szövetséget választaná, ahogy április 3-án ezt tette a voksolók 54 százaléka – írja a Publicus Intézet a május 2-6. között készített felmérése alapján. Az összellenzék támogatottsága is szinten maradt: a 34,44 százalékos eredmény után most 35 százalékot mért a közvélemény-kutató cég. Hasonló a helyzet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk esetében is. Javult ugyanakkor az ország helyzetének a megítélése. A választás előtti utolsó méréskor a válaszolók 46 százaléka gondolta, hogy jól mennek nálunk a dolgok, május elején már 52 százalék vélekedett így.
