Orbán-kormány;Nagy Márton;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;miniszter;portré;

2022-05-13 19:55:00

A hívő, a harcos és a szakember – Mindent a NER-nek köszönhetnek az Orbán-kormány teljesen új arcai

Három teljesen új név is feltűnik az ötödik Orbán-kormány leendő miniszterei között. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki Habony Árpád fegyvertársa, a honvédelmi tárcát kapja, a Kulturális és Innovációs Minisztérium élére Csák János kerül, aki már többször hitet tett a NER mellett, Nagy Márton pedig a kormány gazdaságpolitikájának egyik formálójává lépett elő, így nem véletlen, hogy megkapja a gazdaságfejlesztést. Mindhárman együtt nőttek naggyá Orbán Viktor rendszerével.

Oroszos kapcsolat

Meglehetősen színes életpályát tud maga mögött a honvédelmi tárca élén Benkő Tibort váltó Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akinek immáron családi mestersége a NER-es kormányzati munka: testvére, Vince a kormányfő egyik legelkötelezettebb nagykövete volt, és a Miniszterelnökségen is dolgozott, a leendő miniszter felesége, Szentkirályi Alexandra pedig kormányszóvivő.

Bár kinevezésével Orbán Viktor visszatér a „civil” honvédelmi miniszterek hagyományához (a rendszerváltozás óta a tárca élén csak Keleti György és a most távozó Benkő volt profi katona), Szalay-Bobrovniczky esetében ez csak félig igaz. A tanulmányai után évekig pénzügyi, majd telekomos multicégeknél menedzserkedett NER-kádertől ugyanis nem idegen az angyalbőr: tartalékos százados, illetve a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok. Emellett aktív sportoló, díjugrató és kétdanos kendó mester, hasonlóan régi barátjához, „fegyvertársához”, a szintén kendózó, nem hivatalos miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpádhoz.

Esetükben jóval többről van szó, mint sportbarátság: forrásaink egyöntetűen a Habony-érdekkör kulcsemberének írták le a miniszteri poszt várományosát.

Szalay-Bobrovniczky 2015-ben a Mandinernek úgy írta körül magát, mint aki az ezredforduló óta elkötelezetten harcolt a centrális erőtér kiépítéséért. Az interjúban a „liberális-baloldali elit leváltását” célozta meg, őket rendre „liberális dzsihádistáknak” is nevezte, akik „a nyugati elkötelezettséggel vagy Amerikával kapcsolatban igényt tartanak az egyetlen, igaz és üdvözítő hit hirdetésére.” Szalay-Bobrovniczky esetében a harc szellemi és anyagi fronton is zajlott. A NER háttérember 2004-től a Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője lett, majd a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnökhelyettese, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. többségi tulajdonosa is. Később Habonnyal együtt alapították a V4NA nemzetközi orbánista hírügynökséget. Londoni nagykövetként is jobbára az volt a feladata, hogy nyugaton elfogadtassa a fősodortól jócskán eltérő orbáni politikát.

A nagykövetségi kitérő után sorra harapott bele a többnyire állami hátszéllel működő üzletekbe. Így Andy Vajna halála után részben Szalay-Bobrovniczkyhez kerültek a NER aranytojást tojó kaszinói, és a reklámpiacon is megkerülhetetlen szereplő lett. Közben az oroszokkal közösen belevágott a vasútépítésbe, megalapította a Magyar Vagon Zrt.-t, amely 2020 augusztusában az orosz Transzmashholdinggal megcsípte az álomüzletet, amely arról szólt, hogy egymilliárd euró értékben szállítsanak le vasúti kocsikat Egyiptomnak. Ha az oroszokkal való üzletelés nem lenne elég pikáns, a most honvédelmi miniszterré váló üzletember nemsokára már saját gépeit nézheti egy légi bemutatón, mivel – amint arról a HVG beszámolt – Szalay-Bobrovniczky beszállt a cseh Aero Vodochody gyárba, majd ezután a magyar kormány mindjárt 12 katonai repülőgépet rendelt a cégtől.

Nemcsak az a kérdés, hogy a NATO partnerek és a zömében különféle NATO akadémiákon is pallérozódott magyar tisztikar számára mennyire lesz vonzó az új miniszter „oroszos” kapcsolatrendszere, hanem az is, hogy Szalay-Bobrovniczky milyen viszonyban lesz a magyar fegyverbeszerzést irányító Maróth Gáspárral. Eddig a honvédelmi tárca gyakran büszkélkedhetett azzal, hogy az immáron 2030-ig tervezett haderőreform során a katonák választhatták ki, hogy pontosan milyen eszközökre van szükségük és ehhez kerestek gyártót. És nem fordítva. (Batka Zoltán)

NER-dicséret

Új színt hoz a következő Orbán-kormányba a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére felkért Csák János. Az 59 éves topmenedzser élete jelentős részét a hazai, illetve részben külföldi tulajdonú nagyvállalatok élén töltete. Iskolái egy részét az USA-ban és Franciaországban végezte, dolgozott amerikai cégnél, de igazán az hazai multik élén, mint például a Mol elnökeként vagy a Matáv (mai nevén Telekom) pénzügyi igazgatójaként lett ismert a 1990-es években. A két cég jelenlegi sikereinek alapjait munkája indította el, vezetői képességeit nemzetközi szakmai díjakkal is elismerték.

A 2000-es években elbúcsúzott a nagy a cégek irányításától, ekkor vásárolta meg a Helikon kiadót, illetve a Heti Választ. A Helikon adta ki Orbán „Egy az ország” című könyvét. A Fidesz 2002-es választási bukását követően a „jobboldalon” megszületett a felismerés, amely szerint nem volt meg a Fidesz társadalmi beágyazottsága. Ekkor alakultak meg a polgári körök, és ekkor alapította meg negyedmagával Csák János a Széll Kálmán Alapítványt, amely a 2000-es évek végére a fideszes gazdasági holdudvar origója lett, a 2010-es kormányalakítás után pedig kormányzati konferenciák házigazdája.

A Fideszért végzett társadalmi tevékenységétől talán nem függetlenül Csák Jánost kérték fel Magyarország londoni nagykövetségének vezetésére, ezt a pozíciót 2011-14 között töltötte be. Ezt követően startup cégek tulajdonosa, 2019-ben pedig elvállalta a Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumi tagságát. Az alapítvány lett a fenntartója a Budapesti Corvinus Egyetemnek, működéséhez több száz milliárd forintos állami vagyont kapott a Orbán-kormánytól, amiből az egyetem működését finanszírozzák. Az alapítványtól 2020-ban távozott az új Orbán-kormány miniszteri posztjának várományosa.

Csák 2019-ben adott interjút a 24.hu-nak, amelyben gyakorlatilag hitet tesz Orbán Viktor és az Orbán-rendszer mellett. Többek közt így fogalmazott: „Orbán Viktor nem követ el gazemberségeket. Én arról beszélek, hogy az élet kompromisszumok sora, minden döntésnek van valamilyen ára, előnye-hátránya. Először is legyen béke és biztonság. Aztán: lehessen ápolni a kötődéseket, legyen becsülete a családnak, a nemzeti hovatartozásnak. És lehetősége szerint segítse elő, hogy az állampolgárok gondoskodhassanak anyagi jólétükről. Legyenek magabíró emberek, családok. Ez utóbbiban kiemelkedően teljesítettek az Orbán-kormányok. (...) Kétségbevonhatatlan eredmények ezek, melyekért egyáltalán nem túlzott ár, hogy a miniszterelnök kiépítette a hatalom megtartásához szükséges eszközöket s él is velük.” E hitvallás alapján nem várható, hogy komoly ellensúlya lenne Orbán Viktornak, illetve a nyugat-ellenes politikájának. (Papp Zsolt)

Csak fölfelé

Nagy Márton közelgő miniszteri kinevezése csak első látásra tűnik meglepetésnek: a most 46 éves gazdasági szakember karrierjének minden egyes lépése fölfelé vezetett, döntései (majdnem) mindig tudatos szakmai útról tanúskodnak. Amikor a jó nevű, ám fiatal makrogazdasági vezető elemző az ING Bankból 2002-ben a Magyar Nemzeti Bankba ment dolgozni, döntését azzal indokolta, hogy a jegybankban történnek a dolgok, ott lehet igazán szakmailag nagyot alkotni. A jegybankban volt és van kétségtelenül az ország legjobb gazdasági elemzői műhelye, akkor Nagy ebben a csapatban vállalta a szürke hivatalnok szerepet. Döntése utólag bőven őt igazolta, hisz jegybanki elemzőből egészen az alelnöki posztig emelkedett kizárólag munkája alapján (nem politikai kinevezettként), ezzel bőven lekörözte a vele együtt induló pályatársakat.

Nagy Márton 2015-ben lett az MNB alelnöke Matolcsy György javaslatára, amikor már a jegybanki monetáris politika első számú arca volt. A külvilág számára ő képviselte a jegybank szakmaiságát, ami elütött fantaszta főnökétől. A látszólag egyenesen ívelő karrier 2020-ban egyik pillanatról a másikra megtörni látszott, amikor is egy szakmai vitában nem képviselte kellő vehemenciával főnöke véleményét a Pénzügyminisztériummal szemben. Ennek eredményeként egyik napról a másikra távozott a Szabadság térről, ám kormányfő néhányan héten belül felkérte gazdasági főtanácsadónak.

Az elmúlt két évben tett nyilatkozatai, előadásai alapján látható, hogy több mint egyszerű tanácsadó: a kormány gazdaságpolitikájának egyik formálójává lépett elő. Ezt erősíti meg mostani várható miniszteri kinevezése, amely alapján a gazdaságfejlesztésért felelős minisztérium irányítója lesz, ezzel némileg lefokozva a Pénzügyminisztériumot, amely a jövőben a szigorúan vett adó- és költségvetési politikáért lesz felelős. Ezzel viszont visszatérhetnek a 2010 előtti évek, amikor a változó nevű gazdasági minisztérium és a Pénzügyminisztérium között szinte folyamatos volt a szakmai konfliktus a gazdaságpolitika fő hangsúlyait illetően. Nagy Mártonnak politikai hátországa nincs, jövője a teljesítményétől, illetve Orbán Viktor döntéstől függ. (Papp Zsolt)