Komolyan megijedt a magyarok tehetősebb része februárban az ukrajnai háború kitörésekor: több pénzügyi statisztika is arra utal, hogy a katonai konfliktus és a megugró infláció hatására komoly készpénzfelhalmozásba kezdtek.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a lakosság részben a háború hírére eladott magyar állampapírokból is. Az ÁKK Zrt. első negyedéves jelentéséből kiderül, hogy a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 9 796 milliárd forint volt, ez 117 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a 2021. év végén. A lakossági kézben lévő állomány január-februárban még 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt, majd márciusban 260 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a MÁP Plusz visszaváltásoknak köszönhetően.
Hasonló tendencia volt megfigyelhető a 2020-ban, a koronavírus járvány első hónapjában – emlékeztet az államadósság-kezelő. A csökkenés – egyik hónapról a másikra – figyelemre méltó, ugyanakkor ez csak a lakossági kötvények mintegy 2,3 százalékát érintette, a teljes államadósság alig fél százalékát, vagyis komoly pánikeladásokról azért nem lehet beszélni.
Duplájára nő az adósságfinanszírozás
A magyar államadósság – hasonlóan a világ államadósságaihoz – drasztikusan megugrott a Covid-járvány alatt: a 2020 végi 31 130 milliárd forintról idén március végére 42 400 milliárd forintra emelkedett, vagyis bő két év alatt 30 százalékkal lett több. Ezt tovább emeli a kamatok emelkedése, hisz míg 2020-ben a 31 ezer milliárd forintot évi 900-1000 milliárd forintból finanszírozta az állam vagyis évente ennyit fizette ki kamatokra, ez az összeg idén már elérheti az 1500 milliárd forintot, és a következő években megközelítheti akár 2000 milliárdot is, vagyis néhány év alatt az államadósság finanszírozási kiadásai a duplájára nőhetnek. Ebből a pénzből jut azoknak a magyar (kis)befektetőknek is, akik most megvásárolják a hét százalék felett forgó kötvényeket, ugyanakkor az emelkedő kamatkiadások elszívják az állam forrásait más kiadásoktól.
Ahogy az ÁKK szakértői is utalnak rá, a kötvényeladásoknak csak az egyik oka a háború kitörése, másik ok a változó pénzügyi környezet. Az elmúlt hónapokban a jegybanki kamatemelések következtében a magyar kötvényhozamok is nagymértékben emelkedtek. A különböző inflációkövető vagy sima állampapírok évi 5-6 százalékos hozama már az infláció elleni védelemre is nagyon kevés, arra pedig egyenesen alkalmatlan, hogy idén reálhozamot fizessenek. Az elemzői várakozások szerint ugyanis 2022-ben 9-10 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani, míg az elmúlt hónapokban bekövetkezett hozamemelkedések is csak hét százalék fölé repítették a kötvényhozamokat.
Ugyanakkor hosszú távon a 7 százalék feletti éves államkötvényhozamok már komoly reálhozamot biztosítanak, hisz az infláció az elemzői előrejelzések szerint jövőre 5-6 százalékra csökken, majd három százalékra vagy az alá esik. Ha valóban bekövetkezik az áremelkedések mérséklődése, amire minden esély megvan, egy 7-7,5 százalékos 10-20 éves kötvény éveken keresztül akár 5-6 százalékos vagy még magasabb infláció feletti (reál)hozamot fizet.
Az állampapírhozamok a Covid-járvány utáni gazdasági helyreállítás során minden országban megugrottak, de az az egyik leggyorsabban épp a magyar nőtt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a szervezet tagállamaiban 2021-ben átlagosan egy százalékponttal emelkedtek a 10 éves államkötvények hozamai, ugyanez a magyar 10 éves kötvény esetében 2,3 százalékpont volt. Ez a lengyel hozamok után a második leggyorsabb növekedés volt az OECD-tagállamok sorában – olvasható a napokban publikált OECD Sovereign Borrowing Outlook 2022 című kiadványban.
A magyar államkötvényhozamok egy év leforgása alatt 570-380 bázisponttal emelkedtek. A rövid, éven belüli lejáratoknál bőven 500 bázispontos, azaz 5 százalékpont feletti volt az emelkedés: a féléves kötvényeket most az állam 6,29 százalékos hozammal tudja értékesíteni, míg egy évvel ezelőtt alig 0,53 százalékos hozammal kelt el ugyanez az adósságpapír. A hosszú oldalon kisebb, de még mindig számottevő a növekedés: a már idézet 10 éves lejárat jelenleg 7,38 százalékot fizet, míg egy évvel ezelőtt ugyanezt a futamidőt a piac 2,9 százalékon finanszírozta meg.
A magyar hozamszintek nemzetközi összehasonlásban is kiemelkedőek: az EU legjobb adósa a német kormány tíz évre évi 0,84 százalékon kap hitelt, az Egyesült Államok kormányának viszont a jóval magasabb kamatszintek és várható amerikai kamatélesek miatt már most 2,8 százalékot kell évente fizetnie. Ezek a világ prémium adósai, ugyanakkor a magyar hozamok messze esnek a V4-ek hozamaitól, ami jelzi, hogy ma már a magyar gazdaság nehezen mérhető lengyelhez, pláne csehhez. A cseh 10 éves hozam 5 százalék, a lengyel kormány 6,7 százalékon jut hitelhez, míg a román kormány 8 százalékon. Mindez jól mutatja a magyar gazdaság romló megítélését, vagy pontosabban, a román gazdaság erősödését és felzárkózását.
