Erősen kezdett a magyar gazdaság, de nem csoda: az Orbán-kormány a választások előtt minden idők legnagyobb költségvetési osztogatását hajtotta végre

A várakozásokat jelentősen meghaladva az első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), ám ezzel vélhetően el is lőtte idei puskaporát a gazdaság.

Az első három hónapban 2021 hasonló időszakához mérten 8,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján pedig 8 százalékos volt a növekedés. A bővüléshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult – közölte a KSH. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi adat arra világít rá, hogy a nagyon magas éves adat nem csupán a tavalyi gyengébb bázis hatása, hisz 2021 első negyedében a Covid-19 utolsó hullámát éltük, de 2022 utolsó negyedéhez képest is gyorsult a növekedés.

Igazából nincs ebben nagy meglepetés, hiszen az ukrán háború kitörése előtt a világgazdaság is feljövő ágban volt, idehaza pedig a kormány a választásokra készülve minden idők legnagyobb költségvetési osztogatását hajtotta végre. Az elemzői becslések is arról szóltak, hogy 7 százalék felett lehetett az első negyedben a növekedés, ehhez képest a 8,2 százalék felülmúlta a várakozásokat.

A gond az, hogy ezzel ellőtte a magyar gazdaság minden puskaporát idénre, ezt a növekedési ütemet már nem lehet növelni, és az egyensúlyi mutatók arra figyelmeztetnek, hogy nem is szabad. A kirobbanó növekedés ára, illetve illetve kísérője a 9,5 százalékra ugró infláció, a több mint 2300 milliárdos államháztartási hiány (GDP 3,6 százaléka), a romló külkereskedelmi és fizetési mérleghiány. A magyar gazdaság egyértelműen túlfűtötté vált, és már csak lassulni tud.

Virág Barnabás az MNB alelnöke a Portfolio.hu keddi konferenciáján – már a GDP adat ismeretében – úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság növekedési képessége erős. A magyar gazdaságban idén a 4 százalékos GDP-növekedés is benne van, amivel az EU-s növekedési rangsor élén lehetünk, az éves átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet, ami pedig középmezőnyt jelent. Ha valóban összejönne az évi négy százalékos növekedés, akkor az az első negyedévi 8,2 százalék után azt jelenti, hogy a növekedés az év hátralévő részében 1-2 százalékra esik. Természetesen a lassulás fokozatos lesz, a nagy kérdés, hogy 2022 végére, 2023 elejére leáll-e a növekedés. Az Európai Bizottság hétfőn kiadott gazdasági prognózisa azzal számolt, hogy idén 3,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, 2023-ben pedig 2,6 százalék lesz csak itthon a növekedés. Ezzel szemben a magyar kormány április végén adott előjelzése azzal számolt, hogy az idei 4,3 százalék után jövőre 4,1 százalékkal nőhet a magyar GDP. Még az is lehet, hogy a kormánynak lesz igaza, bár a meglehetősen optimista jövőképét nem támasztotta alá a konvergencia programban, és nem ezzel a derűlátással fogalmazott Orbán Viktor újraválasztott miniszterelnök sem a parlamenti programadó beszédében.

Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a első negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsították. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,9 százalékos növekedési prognózisunkat – jelezte Suppan Gergely. A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre - húzta alá az elemző.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a magyar gazdaság rövid távú kilátásai nem kedvezőek az erőteljes évkezdett ellenére sem. Az orosz-ukrán háború február végi kitörése és a gazdasági szankciók egyre szélesebb köre a második negyedévtől már nem hagyja érintetlenül a magyar gazdaság teljesítményét sem. A következő negyedévek így az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. Jelenlegi előrejelzésük a 2022-es éves GDP-növekedésére 4,3 százalék. A romló rövid távú kilátások ellenére a tavalyi évről jövő erős áthúzódó hatások, valamint a magas első negyedéves teljesítmény miatt az éves gazdasági növekedés összességében valahol 4-5 százalék között alakulhat idén - vélekedett Nyeste Orsolya.

Combos rajtot vett a magyar gazdaság, de zötyögős út vár rá a jövőben – írta gyorselemzésében Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Várható volt a jelentős növekedés, mivel a múlt év első negyedévében közel 2 százalékos visszaesés volt. Azaz a bázishatás is felfelé húzta az idei mutatót - tette hozzá. Emellett a lakossági fogyasztás is a szokásosnál jobban pörgethette a gazdaságot az év első hónapjaiban kifizetett extra juttatások, köztük az szja-visszatérítések miatt. Az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést. Emellett az infláció, az ellátási láncok problémái, a magas nyersanyag- és alapanyagárak szintén kockázatot jelentenek. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 hasonló időszakában több mint 17 százalékos volt a növekedés. A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben, 2023-ban pedig 2,5 százalékos emelkedés várható.