Megérkezett Varsóba a frissen beiktatott Novák Katalin államfő, hogy valamelyest megpróbálja helyreállítani az Orbán-kormány oroszbarátsága következtében igencsak megtépázott magyar-lengyel kapcsolatokat.
Az MTI beszámolója szerint meg is találták a közös hangot, mégpedig az uniós helyreállítási alapok témájában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatban Novák Katalin azt mondta, Magyarország és Lengyelország arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy megkapják a helyreállítási alapból nekik jogosan járó összegeket.
„Magyarország elemi érdeke, hogy energetikai szempontból is több lábon álljon, növeljük szuverenitásunkat, Oroszországtól való függetlenségünket ebben a vonatkozásban is, ehhez viszont forrásokra van szükség”
- mutatott rá az államfő.
Novák Katalin kiemelte, Magyarország energetikai szempontból nem független ország, szükség van az Oroszországból érkező energiaforrásokra, tehát nehezebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb európai uniós ország. Arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány is megszavazta az Európai Unió öt szankciós csomagját Oroszország ellen. Egyben ugyanakkor megköszönte Andrzej Duda lengyel köztársasági elnöknek, ha segít a hatodik szankciós csomagban érvényesíteni a Magyarország számára fontos szempontokat. Ezt követően Novák azt magyarázta, hogy elsősorban nem diplomáciai lépés volt első államelnöki útja Lengyelországba, hanem az ezeréves lengyel-magyar barátságból fakadt (noha eléggé diplomáciai feladatnak tűnik az épp mélyponton lévő barátságot helyrehozni - a szerk.). A magyar köztársasági elnök közölte, a két ország eddig is számíthatott egymásra, s nem hagyja, hogy éket verjenek közéjük. Eztán kitért a hagyományos családok és az élet védelmének fontosságára is. Mint mondta, ha béke lenne, a fiatalok családalapítása, gyermekvállalása lehetne a fő téma, de a közös szomszédban, Ukrajnában immár 83 napja háború van, amelyet Oroszország indított. Édesanyaként és államfőként is megrázónak nevezte a látott képeket és személyes tapasztalatait a háborúval kapcsolatban, ezért ismertette azt a tíz pontot, amely Magyarország válasza a háborúra. Kiemelte, hogy Magyarország elítéli a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
„Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre, békét akarunk itt, Magyarországon és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, a békeszerető, biztonságra és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását, és megbüntetését”
- fogalmazott, megismételve, amit egy korábbi Facebook-bejegyzésében is írt.
Novák Katalin azt is közölte, hogy Magyarország nem semleges, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll. „A szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandóak lemondani, támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak. (...) Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béketárgyalások folytatása érdekében. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához most és a háború után is ragaszkodunk. A hosszú távú, stabil békében vagyunk érdekeltek” - mondta.
Ukrajna ma Európa kapuját védi, sok az ártatlan áldozat, akik mellett ki kell állnunk - hangsúlyozta Novák Katalin. Arról is beszélt, hogy Lengyelország és Magyarország hasonló nehézségekkel szembesült, amikor a háború kitörésekor elindult a menekültek áradata a két ország felé, de mindkét ország jelesre vizsgázott emberségből. Az államfő végül személyes elnöki keretéből 5 millió forintot ajánlott fel, hogy az Ukrajnából menekült gyermekeknek mindent segítséget megadhassanak a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskolában és Gimnáziumban.
A sajtóértekezleten Andrzej Duda arról beszélt, Brüsszel késlelteti a magyar helyreállítási alap eszközeinek folyósítását, miközben Magyarország energiabiztonsága komoly beruházásokat igényel. A lengyel elnök kijelentette, az, hogy a magyar köztársasági elnök a megválasztása után az első lépéseit Lengyelországba, Varsóba irányítja, annak jele, hogy folytatódni fog a lengyel-magyar barátság, mivel ez az elnökasszony akarata. Mint mondta, Novák Katalinnal hosszú beszélgetést folytattak, a legtöbb időt pedig az aktuális ügyek megvitatásra fordították. Duda úgy ítélte meg, Lengyelország helyzete „bizonyos értelemben sokkal egyszerűbb, mint Magyarországé”, mivel a magyar-orosz energetikai kapcsolatok, amelyek a magyar gazdaság számára kulcsfontosságúak, nagyon erősek és nagyon nehéz őket gyorsan megváltoztatni. Az utóbbi években az energiaszállítások diverzifikálása érdekében tett lengyel stratégiai lépések sokkal könnyebb helyzetbe hozzák Lengyelországot mindenféle orosz zsarolással szemben.
A lengyel elnök elmondása szerint a magyar államfővel folytatott megbeszélés napirendjén a Moszkvával szemben készülő hatodik uniós szankciócsomag is szerepelt. A szankciók kapcsán azon reményének adott hangot, hogy sikerül a tárgyalások során olyan formába önteni, ami Magyarország számára is elfogadható. „Senki közülünk nem kételkedik afelől, hogy a háborút, az orosz agressziót meg kell állítani” - szögezte le Andrzej Duda, aláhúzta, hogy ezt a nemzetközi közösségnek minél békésebb eszközökkel kell elérnie. Az ilyen eszközökhöz pedig szankciók tartoznak - tette hozzá.
Az ukrajnai háború kapcsán Moszkvával szemben készülő hatodik uniós szankciócsomagról Duda elmondta, Magyarország energiabiztonsága, a szállítások diverzifikálása komoly beruházásokkal függ össze. „Ezeket nehéz lesz megvalósítani, ha visszatartják a Magyarországnak járó uniós helyreállítási eszközöket” - húzta alá a lengyel elnök, hozzátéve, hasonló a helyzet a lengyel helyreállítási tervvel is. Magyarország energiabiztonsága egyben az Európai Unió energiabiztonságát is szavatolja. Hozzátette, ez lényegében az Európai Bizottságnak szóló felhívás is, hogy újraértékelje Magyarországgal szembeni politikáját.
Ukrajna humanitárius támogatásáról szólva, Duda felidézte, hogy Lengyelországban jelenleg mintegy kétmillió ukrán menekült él, a kisebb népességű Magyarországra pedig több mint 700 ezren érkeztek az ukrajnai háború kitörése óta. „A két ország egyike sem kap európai támogatást, hogy megvalósíthassa a menekülteket támogató programot. (...) Sajnos, nincsenek kétségeim afelől, hogy az ilyen brüsszeli politika aláássa az európai egységet” - jelentette ki a lengyel elnök.
