Míg Benkő Tibor profi katona volt – korábban, a rendszerváltozás utáni időszakban kizárólag Keleti György volt katonaként miniszter – most tovább folytatódott a „civil” honvédelmi miniszterek hagyományára.
A Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos társaságában érkező politikus a bizottság előtt részletezte: az eddigi élete három területre összpontosult: tíz éven át a nagyvállalati életben - big four adótanácsadónál, bankban – látott el vezetői szerepeket, illetve kormányzati vagy ahhoz közeli munkában mérettetett meg, aztán a Századvég Gazdaságkutató vezetésében vállalt szerepet, és volt londoni volt nagykövet, hangsúlyozta azonban, hogy katonacsaládból jön, „név szerint meg tudja nevezni azokat a felmenőit, akik közül az egyik Mohácsnál, a másik Nagybecsénél esett el. Maga a miniszter az első, adandó alkalommal 2010-ben tartalékosnak jelentkezett. Később a tartalékos szövetség elnöke lett. Kora gyerekkora óta sportol, úszik, teniszezik,lovagol, illetve a japán kardművészetben, kendóban második dant érte el.
A felsorolásból kihagyta, hogy az üzleti életének igen jelentős részben állami hátszéllel szelte a habokat. Harangozó Tamás (MSZP) bizottsági képviselője kérdezett azokra az üzleti kapcsolatokról, így arról, hogy nála landoltak a néhai Andy Vajna budapesti kaszinókoncessziói, amelyeket a Garancsi Istvánnal közös cég, a Garinvest Projekt Zrt.) vett át. A koncessziók eredetileg 2024-ig szólt volna, de tavaly ősszel a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította a hatályukat. Ezen túl a HM nemrégiben éppenséggel attól a cseh cégtől vett repülőgépeket, amelyeket állami hiteleknek köszönhetően a miniszter vett meg. – Amikor ön bejön, nem tudjuk, hogy a megrendelőt vagy a gyártót tiszteljük-e – jegyezte meg Lukács László jobbikos képviselő.
Ahogyan Szalay-Bobrovniczky Kristóf az expozéjában arra sem tért ki, hogy az oroszokkal közös érdekeltsége is van, így a Transmashholdinggal közösen gyártanak vasúti kocsikat Egyiptomnak. Az orosz cég vezetőit szankciókkal sújtotta a brit kormány az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt.
Válaszában Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: eddig is „nemzeti szempontból” tartja fontosnak a befektetéseit, jelenléte ezekben a cégekben „magyar nemzeti tulajdon” volt, igyekezett a nemzeti érdeket képviselni. Benne fel sem merült, hogy az összeférhetetlenséget kizáró szabályoknak ne felleljen meg.
A haderőfejlesztés konkrétumaira Kósa Lajos bizottsági elnök kérdezett rá, igencsak sajátos formában. Ő a 2004-es, szocialista érában lezajlott haderőátalakítást úgy értékelte, hogy az rosszabb volt mint a trianoni békediktátum”. Ezt azzal érzékeltette, hogy egész fegyvernemek szűntek meg a magyar hadseregben, így például a páncélozott harcjármű részüket leépítettük, sőt a páncélokat is odaadtak Iraknak. Megmaradtak a BTR-ek amelyek városi harcra tervezték.”
Ami a tárcavezetői elképzeléseit illeti, Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a NATO talán megvéd minket, de neki az lesz az egyik fontos feladata, hogy fejlessze a Magyarország honvédelmi képességeit, és haladjon a program, amelynek célja a NATO-elvárás teljesítése, vagyis hogy minden tagország a GDP-je legalább 2 százalékának megfelelő összeget haderőfejlesztésre fordítson. Ő szeretne egy ajánlatot tenni azoknak, akik hajlandóak a haza védelmére akár hivatásos, akár tartalékos formában, de
jelenleg nincs Magyarországon sorkötelezettség, és ez így is marad.
A bizottság végül hat igen szavazattal, két tartózkodás mellett jóváhagyta, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf legyen az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere.
