Megszólalt az új miniszter, magyar euró középtávon sem lesz, de Magyarország nyolc év múlva az EU-s fejlettségi szint 90 százalékán fog állni

Az állami, céges és magánberuházások támogatását és további ágazatok nemzetesítését tartja egyik legfőbb feladatának Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter.

Az Orbán-kormány célja, hogy a magyar gazdaság a következő években visszatérjen a fenntartható felzárkózási pályára - mondta Nagy Márton, a gezdaságfejlesztési poszt várományosa a költségvetési bizottsági meghallgatásán. A fenntarthatóság rendkívül fontos – hangsúlyozta, ami fogalmai szerint elsősorban a költségvetés rendbetételét jelenti. A miniszter elmondta, tartja magát a kormány azon célkitűzéséhez, hogy az államháztartási hiányt az idén a GDP 4,9 százalékára csökkentsék, ami azt jelenti, hogy az első negyedévi deficit után költségvetési kiigazításra lesz szükség, ám a hogyanról Nagy sem beszélt. (Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatásai pedig csütörtökön lesznek.)

Az felzárkózás kulcsa a fejlesztő állam – fogalmazott a miniszterjelölt –, a cél pedig az, hogy 2030-ig az uniós fejlettség 90 százalékára zárkózzon fel Magyarország, ami akkor sikerülhet, ha a magyar növekedés három százalékponttal előzi meg minden évben az uniós átlagot. A gyors fejlődés eszköze, hogy magyar gazdaság megőrizze a magas beruházási rátát, amihez viszont pénz kell. Ezt a kormány a költségvetés bevételeiből, uniós forrásokból, külföldi tőkebefektetésekből, valamint a bankrendszerből tudja finanszírozni. Nagy szerint meg kell gondolni a jegybank korábbi Növekedési Hitelprogramjának újraélesztését, de fokozni fogják az állami fejlesztési bankok, vagyis a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitelezését, főleg a kis- és közepes vállalkozások felé.

Nagy Márton, arra azonban nem vállalkozott, hogy megjósolja mikor érkezhetnek uniós pénzek. Inkább azt fejtegette, e pénzek elmaradása Magyarország számára versenyhátrányt okoznak azon országokkal szemben, amelyek megkapják az unió koronavírus utáni helyreállítási alapjából járó támogatásokat. (Mint az közismert a Magyarország tervét a helyreállításról még nem fogadta el az Európai Bizottság, amiben közrejátszanak a hazai korrupciós kockázatok, valamint jogállamisági problémák. Ezek részben orvosolhatók lennének magyar részről néhány határozott lépéssel, mint például csatlakozás az Európai Ügyészséghez.)

A magyar gazdaság uniós felzárkózásnak másik alapfeltétele a miniszter szerint az önellátás bizonyos szektorokban, amelyek közül az élelmiszeripart emelte ki. Más szektorokban a kormány 50 százalék fölé szeretné emelni magyar tulajdon arányát: a bankvilágban ez már megvalósult,

A bankszektorral kapcsolatban Nagy Márton megjegyezte, hogy bőven elég lenne 4-5 nagy bank Magyarországon, olyanok, amelyek költséghatékonyabban tudnának működni. Jelenleg hazai bankrendszer az Európai Unió egyik legdrágábban működő pénzügyi szektora, ezen változtatni kell – tette hozzá a miniszterjelölt. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy a koronaváláság és az ukrán háború miatt véget ért az alacsony kamatok, valamint a pénzbőség korszaka, ezért lenne fontos, hogy a magyar bankok olcsóbban működjenek. Emellett a kormány is számít rájuk a hitelezésében is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégek és a lakosság növeljék beruházásaikat és így folytatódhat a beruházás-vezérelt felzárkózás.

A leendő miniszter arról is beszélt, hogy a kormánynak nincsenek tervei az euró bevezetésével sem rövid-, sem középtávon, így céldátum továbbra sem lesz, holott egyre több környező ország dönt úgy, hogy bevezeti a közös európai fizetőeszközt. Nagy Márton szerint 2023 végére csökkenhet három százalék közelébe az infláció, ez egybevág a jegybanki és a piaci elemzők prognózisaival. Ehhez az kell, hogy a bevezetett árcsökkentő intézkedéseket ameddig lehet fent kell tartani, sőt nem zárta ki, hogy a kormány újabb termékre is kiveti az ársapkát.

Az állami és vállalati beruházások növelésével nő a magyar gazdaság energiaigénye – ezért a kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, illetve kész támogatnia Paks 2 projektet, illetve naperőmű-fejlesztéseket, azonban továbbra sincs szó a szélenergia támogatásáról, ami elől évek óta érhetetlen okokból elzárkózik a magyar kormány. Az alakuló minisztérium számításokat végzett egy esetleges orosz olaj és gázembargó hatásairól: egy azonnali olajembargó 180 dollárra emelné a jelenleg 112 dolláros Brent olajárat, s ez mély recesszióba lökné magyar gazdaságot, és az ellátási zavarok alakulnának ki.

Az azonnali gázembargó hatásai a magyar gazdaságra ennél még súlyosabb lenne, ezért nem támogatja a kormány ezeket az uniós törekvéseket – magyarázta Nagy Márton.