Még egy lépéssel távolodott Magyarország az európai uniós forrásoktól, az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt indult hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárás - írja az EUrológus. Az uniós forrásokkal kapcsolatos, hosszú ideje tartó viták lényege, hogy Magyarország azért nem juthat azokhoz hozzá, mert az Európai Bizottság szerint magas a korrupciós kockázat és emiatt veszélybe kerülhet a közösségi pénzek szabályszerű felhasználása. Az Orbán-kormány általában persze merőben mást állít és politikai-ideológiai természetűnek tartják a nézeteltérést. Az országspecifikus ajánlásokban mindenesetre évről évre tájékoztatják a magyar hatóságokat, ennek ellenére a kormány nem teszi meg az ajánlásoknak megfelelő lépéseket.
Az Európai Bizottság Magyarország mellett Észtország, Hollandia és Málta számára küld felszólító levelet amiatt, mert nem ültették át megfelelően az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló uniós szabályokat. Ezek a szabályok az uniós költségvetést védik azáltal, hogy hogy harmonizálják a csalással és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat, valamint elévülési időket. Az Európai Bizottság által most feltárt problémák főként a csalás, a korrupció és a hűtlen kezelés fogalmát, valamint a szankciókat és az elévülési időt meghatározó rendelkezésekhez kapcsolódnak.
A válaszadásra Magyarországnak két hónapja van, ha a fenntartásokat nem sikerül eloszlatni, úgy az eljárás folytatódik.
