Elvehetik a Gazpromtól ausztriai gáztározóját

Ausztriában elveszik a gáztározókat a töltésükkel nem foglalkozóktól, tartalékolási központi előírást szabnak, s az ország valamennyi tározóját egy hálózatra kapcsolják.

Ausztria szigorú döntést hozott a területén lévő gáztározókról: ezeket mind össze kell kapcsolni az osztrák gázhálózattal, s meg kell akadályozni, hogy a tározót, bárki legyen is a tulajdonosa üresen, feltöltés nélkül hagyják állni. Az általános határozat, amelyet a bécsi kormány az energiaügyekkel is foglalkozó zöld párti miniszter, Leonora Gewessler előterjesztése nyomán fogadott el, s amelyre a parlamentnek még kétharmados áldását kell adnia, valójában a legnagyobb kapacitású osztrák tározóra, a felső-ausztriai Haidachban lévő létesítményre vonatkozik. A készletezőben, amely Európában a második legnagyobb, 33 terrawattórányi gázt lehet tárolni, a teljes osztrák energiafelhasználás harmadával megegyező mennyiséget.

Haidachot az osztrák RAG (Renewables and Gas Austria AG) óriáscég működteti. Ő foglalkozik a gáz tárolásával 1600 méter mélyen, karban tartja az építményt, de a tározó használója az orosz Gazprom, amely Astora nevű német leányvállalatán (a Gazprom Germania érdekeltségi körébe tartozik) és a Moszkvából vezényelt osztrák leányvállalatán, a GSA-n (Gazprom Storage Austria) keresztül működteti. A vagy saját gázának tárolására vagy más cégeknek bérletbe adására használt tározót eddig döntően Bajorország ellátására használta a Gazprom, illetve biztonsági tartalék gyanánt, hogy európai uniós ügyfeleit biztonságosan ellássa. A töltést illetően egyharmad Astora és kétharmad GSA megoszlású tározó nincs is bekapcsolva az osztrák gázhálózatba, jóllehet német területen keresztül kapnak a gázból Tirol és Vorarlberg osztrák tartományok is.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború megindítása óta derült ki, amikor is a németországi Astora anyavállalatát, a Gazprom Germaniát európai kezdeményezésre a német szövetségi gázellátási központ ellenőrzése alá vonták, hogy a GSA-hoz tartozó tározót az oroszok nem használják, mint ahogy más európai gáztározóikat (még Németországban, Hollandiában működnek ilyenek) sem töltik, valószínűleg konfiskálás veszélye miatt. Amúgy az osztrák tulajdonú gázraktárok sincsenek tele töltve, jelenleg 26 százalékos a megrakottságuk . Ezt az alacsony szintet azzal magyarázzák, hogy tavaly nyáron szokatlanul drága lett a gáz, az energiakereskedők jobbnak látták az óvatosságot. A Gazprom tudatosan is visszafogta a szállítást, hogy ezzel is árdrágítást érjen el.

Bécs most úgy döntött, hogy a tél beálltáig 80 százalékra fel kell tölteni a tározókat, Haidachot pedig be kell kapcsolni az osztrák hálózati rendszerbe. Ez becslések szerint tízmillió euró költséget jelent. A berendezéseket üresen hagyó bérlőktől a tározók használati jogát el kell venni, s más érdeklődőknek adni. Ahogyan Karl Nehammer kancellár fogalmazott: „vagy használod vagy lemondhatsz róla“. A Haidach „osztrákosítása“ az orosz gáztól való 80 százalékos függést Gewessler miniszter szerint 70 százalékra mérsékelné. a javaslat ugyanis előírja, hogy ezentúl csakis nem orosz földgáz kerülhet a „spájzba“. A tározók bérlőit felszólították, ne várjanak központi megkeresésre, ha nem veszik igénybe a tározót, jelentsék be maguktól és ajánlják fel másoknak.

Haidachban 1982-ben 4,3 milliárd köbméter földgázkészletre bukkantak, a 2,9 milliárdnyi kitermelt mennyiséget az osztrák piacon értékesítették. A kétezres évek első évtizedétől, miután a gáz elillant - két lépésben végrehajtott bővítéssel - tározásra használták fel a korábbi termelési területet. Oroszország mellett Norvégia is készletezett Haidachba gázt. A RAG 1956-ban tette át Felső-Ausztriában a székhelyét, átengedve a kelet-ausztriai területet az orosz kapcsolatokkal erősen megterhelt OMV-nak.

Megkérdezték Harald Mahrert, az ausztriai munkavállalókat képviselő gazdasági kamara vezetőjét, mit szól a hosszú tépelődő tanácskozások után hozott határozott döntésekhez. A kamarai vezető szerint érdekes, de kis lépésről van szó, ő fontosabbnak tartaná, ha az alternatív energiaforrások felfejleszteséről határoznának a politikusok. Masterplan is időszerű lenne, például olyan országokra vonatkozóan, amelyek eddig Ausztrián keresztül jutottak orosz gázhoz. Mahrer Olaszországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot említette, szerinte nekik együttesen kellene nekifogni az orosz energiafüggés csökkentésének.