Ghaida Rinawie Zoabi, a radikális baloldali Meretz képviselője csütörtökön bejelentette kilépését a koalícióból. Távozásával a kormányoldal kisebbségbe kerül a kneszetben, a 120 mandátumból csupán 59-t birtokol. A képviselő azzal indokolta lemondását, hogy ő abban a reményben csatlakozott a sokszínű koalícióhoz, hogy a benne együttműködő arabok és zsidók hozzájárulhatnak ,,az egyenlőség és tisztelet új útjának” megvalósításához, de ehelyett a koalíció vezetői ,,keményvonalas jobboldali álláspontra helyezkedtek”. A radikális baloldali politikus állítja, az utóbbi hetek nagy nemzetközi visszhangot kiváltó eseményei késztették „erkölcsi döntésre” – a Templom hegyen/Mecsetek terén történt ünnepi erőszakos események, illetve az Al-Dzsazíra hírtelevízió palesztin riportere, Sirin Abu Akleh halála és botrányos körülmények között lezajlott temetése.
Az izraeli hatóságok valóban botrányosan kezelték a palesztin riporter halálát. A tragédia körülményei máig nem tisztázottak. Az izraeli hatóságok azonnal közös kivizsgálást sürgettek, amit bizalomhiányra hivatkozva a palesztin fél megtagadott és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az izraeli hadsereg már-már célzottan ölte meg Abu Akleht. Az újságíró jeruzsálemi temetésén tanúsított hatósági fellépés világszerte döbbenetet okozott, az izraeli sajtó is élesen bírálta az ott történteket. A The Times of Israel publicistája szerint Abu Akleh temetése a rendőrség, és ezen keresztül Izrael számára egy „feloldhatatlan fiaskó volt”. A rendőrség egyértelműen csak arra törekedett, hogy megakadályozza a palesztin zászlók felvonását, nem értette meg a helyzet különösen érzékeny voltát, s azt sem, hogy nem egy Hamászhoz köthető terrorista, hanem egy, az arab világban milliók által tisztelt ikonikus újságíró vált palesztin mártírrá, az izraeli elnyomás szimbólumává a gyászolók szemében.
A hadsereg csütörtökön közölte- vélhetően azonosították azt a fegyvert, amely megölhette a palesztin-izraeli összecsapásról tudósító riportert, de a Palesztin Hatóság által őrzött golyó nélkül a feltételezést nem lehet igazolni.
A koalíciós válság azonban mélyebbre nyúlik vissza. Először a Ra’am arab párt függesztette fel részvételét a koalícióban az ünnepi – ramadán, húsvét és pészach -Templom-hegyi zavargások miatt, majd a koalíciós koordinációs tanács vezetője, a Naftali Bennett miniszterelnök jobboldali pártjához tartozó Idit Szilman lépett ki, és ugyancsak a Bennett vezette Jamina nyilvánította dezertőrnek egyik képviselőjét, Amicháj Siklit, megakadályozva így, hogy az ellenzékhez csatlakozzon. A minimális többség Szilman kilépésével megszűnt, de számítani lehetett a koalíción kívüli (arab) Közös Lista külső támogatására. A Meretz képviselőjének távozása kisebbségbe taszította a koalíciót, de vélhetően nem fogja támogatni a Netanjahu vezette ellenzék knesszet feloszlatására irányuló javaslatát, hiszen pártja aligha jutna be, ha most rendeznének voksolást. A széthullás folyamata azonban aligha állítható már meg. Netanjahu mindent megtesz a koalícióból távozók átcsábítására és az újabb előrehozott választás kikényszerítésére.
