Lassan ugyan, de haladnak előre az orosz erők Dél-Ukrajnában és a Donbászban. Ám rendkívül magas árat fizetnek ezért. Bár Moszkva azt állítja, hogy a dél-ukrajnai várost teljesen ellenőrzése alá vonta azután, hogy az ukrán harcosok elhagyták az acélművet, becslések szerint csak a város ostroma során összesen kétezer ukrán és orosz katona vesztette életét, a civil halottak száma pedig ennek a tízszerese lehet. Nem véletlenül jegyezte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén, hogy a harcoknak csak a diplomácia vethet véget.
Egyelőre azonban semmiféle diplomáciai megoldás sem körvonalazódik, Vlagyimir Putyin addig akarja folytatni a háborút, amíg valamiféle eredményt fel tud mutatni az orosz hadsereg. A vereség az orosz elnök bukását is jelentheti.
A Donbászban hétvégén Popaszna kisváros térségében, a luhanszki régióban haladtak előre az oroszok. Előrenyomulásukat annak köszönhetik, hogy mintegy kétszáz méterrel magasabban helyezkednek el az orosz erők, mint az ukrán védők, ami hadi szempontból jelentős előny, mert így az orosz tüzérségi lövedékek messzebbre jutnak el és pontosabban csapnak le, és kisebb a valószínűsége, hogy az ukránok hatástalanítani tudják azokat. A Popaszna felé való előrenyomulásnak azonban súlyos következményei lehetnek, hiszen azzal fenyeget, hogy elszigeteli a külvilágtól Szeverodonyeck városát, amelynek korábban százezer lakosa volt, most pedig feleannyi. Szombaton az oroszok felrobbantották az ipari övezetben lévő körforgalomhoz vezető nagy, magasított hidat, amit a város „bejárati kapujának” is tartanak. Így a jövőben nehezebb lesz kijutni innen.
Délen viszont hírek szerint az ukránok készülnek komoly ellentámadásra: állítólag jelentős erőket vonultattak fel itt, hogy megtámadják az orosz állásokat Herszon városától Melitopolig. A térség esetleges visszafoglalása azért lenne óriási fegyvertény, mert ez az a terület, amely a háború első napjaiban azonnal, a megszállt Krímből kivonuló orosz erők ellenőrzése alá került. Ukrajna szándéka, már amennyiben a jelentések igaznak bizonyulnak, az lenne, hogy visszaállítsa a február 24. előtti helyzetet.
Az ukránok kész tények elé akarják állítani az oroszokat a tűzszünetről, vagy esetleg a békéről szóló esetleges tárgyalásokon. Az ukrán haderő további teljesítménye azon is múlhat szakértők szerint, hogy a Biden-kormányzat küld-e Ukrajnának Himars rakétavetőket, amely az orosz teherautóra szerelhető Katyusa továbbfejlesztett változata, jegyezte meg az olasz La Repubblica elemzésében. Ezek a mozgékony, könnyű rakétatüzérségi eszközök másodpercenként 12 rakétát is képesek kilőni, és több tucatnyi távolságban lévő célpontokat is eltalál, speciális rakétákkal pedig legalább 200 kilométerre is ellát. Mivel könnyen mozdítható, így az orosz az orosz válaszcsapástól idejében biztonságba tudják helyezni őket. Az amerikaiak egyelőre kivárnak, mert attól tartanak, hogy az ukránok határokon átnyúló műveletekre használnák őket. Zelenszkij azonban hétvégén azt mondta, arra számít, hogy végül megérkeznek az amerikai rakétavetők.
Az orosz invázió kezdete óta az első külföldi államfőként Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mondott az ukrán parlamentben. Elmondta, senki sem zavarhatja meg a lengyel-ukrán egységet. A parlamenti képviselők rendre tapssal szakították meg a lengyel államfő beszédét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt. Csaknem 3,5 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba az orosz támadó háború február 24-i kezdete óta.
Morgan Freeman is a tiltólistán
A Kreml csaknem ezer amerikait, köztük Joe Biden amerikai elnököt és Kamala Harris alelnököt életfogytiglani belépési tilalommal sújtotta Oroszországba. A kormány által Vlagyimir Putyin elnök felügyelete alatt összeállított 963 „nemkívánatos” személyt tartalmazó listán azonban hollywoodi és egyéb hírességek is szerepelnek Morgan Freemantől Mark Zuckerbergig.