falusi CSOK;kistelepülések;Gulyás Gergely;KSH;népesedés;Belügyminisztérium;

2022-05-23 06:30:00

Gulyás Gergely erősen torzította a falusi csok eredményeit miniszterjelölti meghallgatásán

Mivel az általa ismertetett adat első hangzásra is meglehetősen túlzónak tűnt, megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen adatok alapján állította azt.

A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredménye, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése – jelentette ki miniszterjelölti meghallgatásán az országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén Gulyás Gergely, aki újra a Miniszterelnökség élére pályázott. Mivel ez az adat első hangzásra is meglehetősen túlzónak tűnt, megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen adatok alapján állította ezt Gulyás Gergely. A tárca annyit közölt, hogy tanulmányozzuk a Belügyminisztérium és a KSH statisztikáit. Megtettük, de azok nem Gulyás kijelentéseit erősítik.

Kistelepülésnek a hivatalos terminológia szerint az 1000 fősnél kisebb lélekszámú falvak számítanak. Ennél azonban nagyobb községeket is megnéztünk, mivel a drasztikus fogyás jellemzően a 2000 lakosúnál kisebb településeket érinti. Ilyen méretű település 2407 volt tavaly év elején. A BM hivatalos adataiból kiderült, a falusi csok bevezetése, azaz 2019 óta összesen 1020 kétezer lakosúnál kisebb településen nőtt a lakosságszám. Árnyalja viszont a képet, hogy a falusi csok bevezetése előtti években – vagyis 2019-ig – is akadt 551 olyan kétezer fősnél kisebb település akadt, ahol szintén növekedett a népességszám. Utóbbiak közül 296-ban a falusi csok bevezetése előtt és után is folyamatos volt a lakosságbővülés, vagyis ezeknél nem jelenthető ki, hogy a Magyar Falu Programnak és a falusi csoknak köszönhetőek a kedvező változások. Olyan települést, ahol kifejezetten a két program beindítása után indult meg a gyarapodás, 724-et találtunk, ami viszont elég messze esik a Gulyás Gergely által említett 1200-tól.

A BM hivatalos statisztikái azt is megmutatták, hogy területileg igencsak egyenlőtlen az érintett települések eloszlása. A falusi csok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a vidéki nagy és közepes városok agglomerációs települései, valamint az üdülőövezetek azon falvai, ahol fel lehetett használni a falusi csokot, elsősorban a Balaton környékén a tóparti és háttértelepülések. Az eredeti cél, vagyis a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása valójában csak Vasban, Zalában és Veszprémben érzékelhető, ahol nemcsak kiugróan magas a növekedő települések száma, de más megyékhez képest sokkal nagyobb az aránya az 500 fősnél kisebb falvaknak, melyeket leginkább veszélyeztet az elnéptelenedés. A Győr-Moson-Sopron megyei településeknél a megye gazdasági elszívó hatásának egyenes következménye a növekedés.

A vizsgált 2 ezer lakosúnál kisebb települések nagyobb része a Dunántúlon található. 724 fekszik a Dunától nyugatra, s csak 296 keletre, ráadásul utóbbiak közül 107 település Borsodban található, a maradék 189 nyolc megyében oszlik el. Békésben, amely az ország egyik legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű megyéje, egyetlen olyan kistelepülés sem akadt, ahol nőtt volna a népesség, ám nemcsak 2019 óta, de előtte sem, derült ki a BM adataiból. Melyekből az is leszűrhető: a falusi csok igazi nyertesei egyértelműen a gazdagabb, közép- és nyugat-dunántúli megyék.