Balaton;strand;belépőjegy;drágulás;önkormányzatok;

2022-05-24 15:06:00

Van, ahol csak 10-20 százalékkal, máshol akár a duplájára is drágulhatnak a strandbelépők a Balatonon

Az önkormányzatok egy része kényszerpályán van.

– Az emberek napi szinten érzékelik a boltokban a folyamatos drágulást, ugyanezzel kell megküzdenie a balatoni önkormányzatoknak is a strandok üzemeltetésénél: mindennek megy fel az ára, drágulnak a tisztítószerek, a papíráru, a higiéniai termékek, a bérköltségek, a rezsi, a szolgáltatásokat végző vállalkozások (mint a vízimentők vagy az orvosi szolgálat díjai). Ezt a települések nem tudják a saját bevételeikből fizetni, ami azt jelenti, hogy kénytelenek árat emelni – jelentette ki lapunknak Lombár Gábor, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere.

Feltéve, hogy lesz lehetőség az strandbelépők árának emelésére. Egy 2020 decemberi kormányrendelet ugyanis megtiltotta az önkormányzatoknak bármilyen új helyi adó bevezetését, illetve a már létezők emelését, s ugyanez a szabály vonatkozott az önkormányzati cégekre, illetve a települések által üzemeltetett szolgáltatások díjaira is.

Vagyis a tóparti települések a legjobb esetben is 2020-as árakon kellett, hogy üzemeltessék fizetős strandjaikat, ami a többség esetében 2019-es volt, ugyanis 2020-ban a koronavírus miatti kései szezonkezdés után sokan vendégcsalogatóként meghagyták az előző évi tarifákat. A rendelkezés miatt még az idei szezonkezdetnek is a korábbi árakkal kell nekifutniuk a településeknek, melyek jelen állás szerint csak július 1-től nyúlhatnak hozzá a belépőárakhoz. Megkerestük a balatoni önkormányzatokat, s néhány kivételtől eltekintve mindegyik úgy nyilatkozott, amint lehet, élnek az áremelés lehetőségével.

– állította Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – A nyolc strandunkból hét ingyenes, csak a központira van belépő, ám az onnan származó bevétel nem fedezi a strandok fenntartási költségét. Már eddig is több tízmilliót költöttünk a strandjainkra, és ha a költségnövekedést egy az egyben a használókra akarnánk hárítani, a duplájára kellene emelnünk a belépők árát. Ez természetesen nem megoldás, de ha lehet, bár erről még nem döntött a testület, júliustól 20 százalékos emelést tervezünk.

Ami azt jelentené, hogy 

Vagyis egy egyhetes vakáció alatt több, mint 20 ezer forintba, tehát a strandolás költsége immár jelentős tételként szerepel egy nyaralás büdzséjében.

Természetesen nemcsak Balatonmáriafürdőn, amely áraival a középmezőnybe tartozik, míg a legolcsóbb a tavalyi árak alapján Balatonszepezd, Révfülöp és Tihany, ahol eddig félezer forintért be lehetett jutni a fizetős strandokra. Utóbbi egyben a legdrágább is, a Plage18-on ugyanis személyenként 6000 forintért lehet ejtőzni, igaz, ezért napozóágy és törülköző is jár.

A máriafürdői 20 százalékos emelés szintén a középmezőnyhöz tartozik, akadnak települések, ahol ennél óvatosabban nyúlnának az árakhoz, másutt viszont a költségek elszabadulása miatt drasztikusabban kénytelenek emelni. Persze az sem mindegy, honnan indul a tarifa:

ám mivel utóbbi település eddig a legolcsóbbnak számított, még így is olcsóbb lesz, mint a többség, például a györöki. Az önkormányzat tájékoztatása szerint Balatonakaliban negyedével, Balatonalmádiban 50 százalékkal emelkedhetnek az árak július 1-től, s bár még nem tudtak konkrét összeget mondani, de emelésre készülnek Gyenesdiáson, Balatonfűzfőn, Siófokon, Alsóörsön, Tihanyban is, míg maradnak a korábbi árak Szigligeten, Balatonvilágoson, Balatonföldváron, Balatonberényben – utóbbi településen az önkormányzat a szezon közben nem akar belenyúlni a rendszerbe.

A 40, fürdőzésre alkalmas partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben csak pénzért lehet mártózni, 11-ben akadnak fizetős és ingyenes partszakaszok is, míg nyolc településen – a déli parton Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonőszöd, Balatonszemes, Szántód és Zamárdi, az északin viszont csak az aprócska Örvényes – mindenütt ingyen lehet strandolni.

– Az ingyen persze nem szó szerint értendő, hiszen valakinek ki kell fizetnie a szabadstrandok fenntartását – jegyezte meg erre a tóparti települések közül legtöbb szabadstranddal rendelkező Balatonmáriafürdő polgármestere. – Ezt értelemszerűen ilyen esetekben az önkormányzat teszi, azaz közvetve a településen élők és a nyaralótulajdonosok, hiszen az ő adójuk egy részét költi erre a faluvezetés. És ők finanszírozzák a környező, nem tóparti településekről csak strandolni érkezők fürdőzését is. „Nekünk a sok szabadstrandunk az egyik vonzerőnk, s a hozzánk érkezők nagy többsége ki is használja, hogy ugyanolyan szabadon élvezheti a Balatont, mint régen” – fogalmazott Galácz György.

„A szabadstrandjaink fenntartása éves szinten 50-60 millió forintba kerül” – állította a balatonfenyvesi polgármester. – A költség egy része a szolgáltató vállalkozások teraszbérleti díjából ugyan befolyik, igaz, tavaly ezt sem szedhettük be a vendéglátósoktól, csak a ruhaárusoktól. Míg régen a szabadstrand a kevésbé igényes partszakaszokat jelentette, addig ma már a sok tíz- és százmilliós fejlesztéseknek köszönhetően ezek is elérik a fizetős strandok nívóját, nem véletlen, hogy több településen a Kék hullám zászlót is kiérdemelték. Természetesen emiatt az üzemeltetésük is egyre komolyabb összeget emészt fel. „Balatonfenyvesen ennek ellenére nem tervezzük, hogy akármelyik strandunkat fizetősé tegyük. Az elődeinktől örökölt hagyomány az ingyenesség”.