A hétvégi bennfenteseknek szóló avatás után hétfőn mindenki előtt megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén lévő egykori parkoló helyén. A tervező szerint az emberi agy jobb és bal felét mintázó, közönséges halandók számára leginkább egy gördeszkapályára vagy két fél domb ölelte völgyre hajazó épület tagadhatatlanul különleges és impozáns. A jobbára a föld alatt kialakított kiállítóterek méretével megegyező nagyságú, 7000 négyzetméteres tetőterasz különleges látogatói élményt kínál.
A nemzetközi építészpályázaton neves építészeket maga mögé utasító Ferencz Marcel által vezetett NAPUR Architect ezúttal nem kényszerült kínos egyszerűsítésekre, mint ahogy a vizes világbajnokságra készült úszóaréna esetében. Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25,9 milliárd helyett 32,9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1,9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt.-nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény. A közüzemi díjakat csak az épületnek a múzeum által kizárólagosan használt 60 százaléka után kell fizetnie – mondta a vezérigazgató, aki szerint a Városliget Zrt. feladata a karbantartás mellett a kertgondozás, a légtechnika működtetése, a gépészet-karbantartás, a hűtés- fűtés biztosítása és a biztonságtechnika működtetése is. A Liget látogatóközpontjára, a gépészeti helyiségekre, a parkolóházra, a folyosókra eső költségeket a szolgáltatótól kapja a múzeum, akárcsak a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központban lévő helyiségeket.
– Az előzetes szakértői becslések alapján az új Néprajzi Múzeum épületének üzemeltetése 1,5 milliárd forintba kerül majd, amelynek tetemes részét nem az energiaszámlák, hanem a humán erőforrás biztosítása viszi el – válaszolta a Népszava kérdésére Gyorgyevics, aki szerint ez megegyezik egy korszerű A kategóriás irodaház működési költségével. A múzeum által használt területre eső részét azért a kulturális intézménynek kell kigazdálkodni, bár kaphatnak hozzá majd állami támogatást.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója nem aggódik. Egyelőre igen örül annak, hogy 150 évig tartó vándorlás után végleges otthonra leltek és 250 ezer darabos gyűjteményükkel minden funkciójának ideális tereket biztosító épületbe költözhettek. A teljes épület kevesebb mint ötödét elfoglaló kiállítóterek a föld alatt vannak, mert ott biztonságos, olcsóbb a hűtés, fűtés, illetve a természetes fény sem károsíthatja a kiállítási tárgyakat. A teljes, 7000 négyzetméteres kiállítótérnek egyelőre valamivel kevesebb, mint harmadát, 2000 négyzetmétert sikerült belakniuk – a kerámiatérrel, időszaki kiállítással, ZOOM-mal –, de ez is másfélszerese a korábbi Kossuth téri épületben rendelkezésre álló területnek. Az állandó és az ifjúsági kiállítás jövőre nyílhat meg. „Egy ekkora rókáról hiba lenne egyszerre lehúzni minden bőrt” – tette hozzá Kemecsi.
A kiállítótereken kívül a modern múzeumi követelményeknek megfelelően van itt még korszerű ismeretátadás színtereként működő MÉTA tér, közösségi iroda, konferencia és kutatóterem, könyvtár, mozi, kávézó, ajándékbolt. Ezek működtetése is a múzeum feladata, de erre készülve jelentősen növelték az alkalmazotti létszámot – válaszolta a Népszava kérdésére Kemecsi Lajos, aki évente 300 ezer fizető látogatóra számít. A teljes jegy ára, amit komplex piackutatás alapján lőttek be: 3000 forint.
Kultúrkehelytől a hajlított erőtérig
A Ferencz Marcel által „hajlított erőtérnek”, „Budapest kultúrkelyhének” nevezett épület baloldalán találhatóak a kiállítóterek. A főlépcső két oldalán kialakított tárlókban 4000 kerámiát helyeztek el. A rendkívül sokszínű, elképesztő forma és motívumgazdagságot felvonultató kerámiatér valóban vonzza a tekintetet. Az interaktív ZOOM-tér a múzeumjárók számára meglehetősen szokatlanul mindenféle részletező értelmezés, sőt feliratozás nélkül mutat be tárgycsoportokat meghökkentő társításban: trombita, kerámia kancsó, fa „saru”, ködmön, táskaírógép, népviseletbe öltöztetett báb, faragott borotvatokok felett piros műanyag tojástartó lándzsahegyen. Mindezek tetejébe egy 1898-ból származó bödönhajó lóg, nem messze tőle egy acélhuzalos székelykapu-vázon egy 1673-ból való faragott kapudarabbal. A tömény látvány üt, de nem sok kapaszkodó van az értelmezéshez.
Annál részletesebb a Megérkeztünk címet viselő időszaki kiállítás, ahol a költözés jelképeként szolgáló zsúfolásig telt ládából „ kerülnek elő” a kiállítás tárgyai. Ezeket meglehetősen szellősen, egymás utáni paravánfalakban mutatják be – amelyek szélén, nyilván célzottan kibuggyan a csomagoló buborékfólia – a sötétszürke falak között. A nagy tágasságban szinte elveszik a 100 ikonikus műtárgy: Amur-vidéki halbőr ruha, szamurájkard, Amazonas menti tollkorona, sárközi párta. Hiába értékesek és különlegesek, a végén valahogy mégis hiányérzete marad a látogatónak. Sz. A.
