Vizsgálati őrizetbe helyeztek Bolíviában egy 52 éves egyetemi örökdiákot, mert a gyanú szerint a hallgatói önkormányzat vezetőjeként jogosulatlanul vette fel állami fizetését. Max Mendoza 32 éve hallgató a bolíviai állami egyetemen, de sosem szerezte meg végzettségét, ugyanakkor „diákévei” jelentős részében állami fizetést kapott a hallgatói önkormányzat vezetőjeként. Hétfőn azonban egy bíróság rácsok mögé küldte Mendozát és féléves nyomozást rendelt el az ügyben annak gyanújával, hogy bűncselekménynek minősült államilag finanszírozott ténykedése.
Max Mendoza, aki 1990-ben iratkozott be az egyetemre, sikertelenül próbált lediplomázni egyebek között ipari mérnökségből, agrártudományból, illetve jogtudományból. Mindemellett különböző tisztségeket töltött be a hallgatói önkormányzatban, majd 2018-tól Bolívia Egyetemi Konföderációjának, az ország legfőbb hallgatói képviseletének elnöke. Ez utóbbi tisztség havi háromezer dolláros fizetéssel jár, ami a helyi minimálbér tízszerese.
Az ügyészség szerint a Mendoza arra használta ki az oktatási intézmények bezáratását a koronavírus járványa alatt, hogy meghosszabbítsa hivatali idejét. Javier Vargas, az ügyben illetékes bíró rámutatott arra is, hogy Mendoza nem rendelkezett a megfelelő végzettséggel feladatai ellátásához. William Alave ügyész közölte, hogy más „hosszan szolgáló” diákvezetők ellen is vizsgálat indult.
Sokan sérelmezik, hogy az érintett diákvezetők visszaélnek az állami egyetemek széles körű autonómiájával, hogy felvehessék állami fizetésüket. A közfelháborodás annak nyomán erősödött fel újra, hogy május elején négy diákot agyontapostak és több mint hetvenen megsérültek a délnyugat-bolíviai Potosi város egyetemén, mert a tömeg pánikba esett egy könnygázgránát robbanásától. Sokan azt gyanítják, hogy a támadás a hallgatói önkormányzati választások megakadályozását volt hivatott elérni.
