Állami Számvevőszék;civil szervezetek;TASZ;Transparency International Magyarország;K-Monitor;

2022-05-24 17:04:00

„A közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezeteket vizsgálja az Állami Számvevőszék

A Transparency International Magyarország szerint az állam nem tett le a kormánykritikus civil szervezetek vegzálásáról.

Bő egy hónappal az április 3-ai parlamenti választások után megkezdte a „közélet befolyásolására alkalmasnak” minősített civil szervezetek vizsgálatát az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A Szabad Európa cikke emlékeztet, hogy miután külföldről finanszírozott szervezetnek bélyegzett civil szerveződésekről szóló törvényt elkaszálta az Európai Bíróság, a kormánypártok „a közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezetekre írták át a jogszabályt.

A Transparency International Magyarország (TI) szerint az Állami Számvevőszék akcióba lendülése egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem tett le a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról. A Szabad Európának nyilatkozó civil szervezetek szerint az ÁSZ levele május közepén érkezett meg. Léderer Sándor, a K-Monitor korrupcióellenes szervezet ügyvezetője arról számolt be,

A tavaly életbe lépett jogszabállyal szerinte több gond is van, például, hogy valójában nincs definiálva, mit jelent az, hogy „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet”, kik tartoznak ide pontosan, a jogszabályból mindössze annyi derül ki, hogy mindazon egyesület és alapítvány, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, és az, hogy kikre nem vonatkozik. Az eljárás Léderer Sándor szerint annak a civilellenes hadjáratnak a folytatása, amelyet a kormány néhány évvel ezelőtt indított.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója emlékeztetett, jogsértőnek tartják a jogszabályt, ezért még tavaly decemberben megtámadták azt az Alkotmánybíróságon. Szerintük a törvényes működés ellenőrzésére és felügyeletére az ügyészség és a bíróság hívatott, nem az Állami Számvevőszék.

Mint közölte, a TASZ szinte minden partnerszervezete kapott az Állami Számvevőszéktől olyan levelet, amelyben adatok feltöltését kérték az ÁSZ erre vonatkozó felületén. Hozzátette, ezek a dokumentumok önmagukban még nem tűnnek rázósnak, de nem tudni, mi lesz a következő lépés. Szabó Máté szerint a jogszabályban meghatározott húszmillió forintos mérlegfőösszeg alapján sok ezer szervezet kaphatott levelet az ÁSZ-tól. Azt is rejtélynek tartja, hogy az ÁSZ az országgyűlési szervek hatékony közpénzelköltésének ellenőreként mit akarhat ellenőrizni olyan szervezeteknél, amelyeknél nincs is közpénz.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy látta, „a kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre, mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne.” A valóságban ezek nemcsak fontos, de hasznos tevékenységek - szögezte le. Kiemelte továbbá:

A Szabad Európa az Állami Számvevőszéket is megkereste kérdéseivel, úgy válaszoltak, hogy mivel a civil szervezetek szerteágazó munkájuk alkalmával a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, befolyásuk van a közvéleményre, a közéletre is. Ezért fontosnak tartják, hogy az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve érvényesüljön. Az ÁSZ tanácsadó tevékenységének részeként önteszteket is kidolgozott, s képzési lehetőséget is biztosított az érintett szervezetek felelősségteljes vezetői számára - közölték. Emellett megerősítették, hogy 2022 májusában több ezer civil szervezettől kérték egyes dokumentumok rendelkezésre bocsátását, mint például a számviteli politikáét, pénzkezelési szabályzatot és a számlarendet.