A parlament kormánypárti többsége elfogadta kedden azt a törvénymódosító javaslatot is, amellyel véglegesen megakadályozhatják, hogy a pedagógusok tantestületileg sztrájkba lépjenek. Év elején még rendeletben, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva szigorítottak a munkabeszüntetés feltételein, a köznevelési törvény módosításával azonban a veszélyhelyzet után is csak úgy sztrájkolhatnak a tanárok, ha közben dolgoznak is.
Egy esetleges “munkabeszüntetés” esetén minden intézményben biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést, csoportokat sem lehet összevonni, a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartani. Szükség esetén a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot. A kormány ezzel korábbi bírósági határozatokkal is szembement, amelyek kimondták, az ilyen mértékű munkavégzés nem tartozhat bele a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások körébe.
A törvénymódosítás ellen a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), valamint a szakszervezeti konföderációk - a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége - is tiltakozott.
A PSZ és a PDSZ kedden levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatására, kormányzati tárgyalópartnerek kijelölésére. Az igazságosabb munkaidőfelosztás mellett legalább 45 százalékos béremelést szeretnének az egyre fokozódó tanárhiány megfékezésére. Jelezték: ha rövid időn belül nem sikerül megállapodni, a korlátozások ellenére is folytatják a márciusban megkezdett, határozatlan idejű sztrájkot.
