Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
Orbán Viktor megírta az Európai Uniónak, hogy tárgyalni sem hajlandó az Oroszország elleni olajembargórólAz ugyanakkor, hogy napirendre tűzik-e a következő uniós csúcson az olajembargó kérdését a tagállamok nem Orbán Viktor levelétől függ. Az Unió további lépéseit a német kormány határozhatja meg. Ám még a német politikusok között sincs teljes egység arról, a magyar vétó esetén mi legyen a következő lépés. Annalena Baerbock német külügyminiszter nemrégiben úgy foglalt állást, a 27 tagállamnak csakis egységesen szabad fellépnie, hogy erőt demonstráljon, s jelezze Oroszországnak: hatástalanok a megosztására tett kísérletek. Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelemért felelős miniszter hétfőn még derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy a következő napokban megállapodás születik a tagállamok között az olajembargóról. Megértését fejezte ki azon országokkal kapcsolatban, amelyek különösen függnek az orosz olajtól, de azt is hozzátette, ha az EU ily módon – azaz az átmeneti időszak biztosításával – alkalmazkodik Magyarország igényeihez, akkor „ott is történnie kell valaminek”.
Most azonban, hogy „nem történik semmi”, két lehetőség merül fel. Egyrészt az, hogy az EU kiveszi a hatodik, Oroszországgal szembeni szankciós csomagjából az olajembargót. Ezen büntetőintézkedések egyebek mellett több orosz bank kivonását irányozzák elő a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, megtiltanák az orosz szervezeteknek adott tanácsadói szolgáltatásokat, korlátoznák az orosz ingatlanvásárlásokat az EU-ban, és további személyeket vennének fel a blokk szankciós listájára.
Jelenleg azonban a másik megoldás tűnik a valószínűbbnek, amire múlt héten a német szociáldemokrata Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke tett javaslatot. Eszerint az oroszokkal szembeni olajembargót Magyarország kihagyásával vezetné be az EU. Ennek rendkívül súlyos politikai üzenete lenne, hiszen Magyarország ez esetben már eltérne az EU közös, Moszkvával szembeni politikától, s vállalnia kell ennek a következményeit. Ez esetben tovább rosszabbodna a kapcsolata a térség összes államával, s végérvényesen megromlana a viszony Varsóval, amely már aligha áll ki Budapest mellett a Brüsszellel szembeni vitában. A magyar kormány, ha nem csatlakozik a szankciókhoz, nehéz időszakra számíthat az EU-n belül és feltételezhetően még nehezebben jut majd hozzá az uniós helyreállítási alap pénzeihez.