Az oroszok fegyverként használják a gabonát is, óriási a tét

Az ukrán gabonasilókban rekedt mintegy 20 millió tonnányi termény miatt nem lesz hova tenni az idei termést, amelynek betakarítása öt héten belül megkezdődik, s ez további gazdasági katasztrófához vezethet.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, fegyverként használja az ukrán gabonaexport blokádját. Erről beszélt kedden a davosi Világgazdasági Fórumon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki a megoldás érdekében kész lenne tárgyalni Oroszországgal –, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is. Utóbbi orosz történelmi hagyományról beszélt, felemlegetve a Sztálin által 1933-ban szándékosan keltett ukrajnai éhínséget. Moszkva ezzel szemben a kikötők Ukrajna általi elaknásítását és a Nyugat Oroszország elleni szankcióit okolja a kialakult válságért, a gabona, a sütőolaj, a műtrágya és az energiahordozók árának ugrásszerű emelkedésért, s a múlt héten leszögezte, hogy csak az orosz exportra kivetett szankciók visszavonása esetén hajlandó az ukrán kikötők megnyitására.

Gabonaexportját Ukrajna a háború előtt azovi és fekete-tengeri kikötőin, elsősorban Odesszán keresztül bonyolította, e kikötőket azonban az ukránok elaknásították az orosz partraszállás megakadályozására, de blokád alatt tartja őket az orosz hadiflotta is, s e csapdahelyzet feloldásának vagy megtörésének lehetőségeit kutatják most lóhalálában Ukrajna szövetségesei.

Ursula von der Leyen szerint az orosz zsarolás „ellenszere” a nemzetközi együttműködés lehet. Ukrajna jelenleg kénytelen szállítmányokat indítani nyugati határain keresztül, szűkös vasúti kapacitásaira és a Duna torkolatának kisebb kikötőre támaszkodva. Az Európai Unió ezért a múlt héten úgynevezett „szolidaritási sávok” – alternatív logisztikai útvonalak – kialakítását, és az ukrán szállítmányok előnyben részesítését ígérte, a kérdés kedden napirenden volt az uniós agrárminiszterek tanácskozásán.

Litvánia kedden fogadta az első, vasúton érkező ukrán gabonaszállítmányt, hogy Klaipeda kikötőjében hajóra rakják. Az LTG nemzeti vasúttársaság szóvivője szerint napi egy szerelvény, azaz 1500 tonna gabona- és más mezőgazdasági áru fogadására készülnek. Ám ez elenyésző mennyiség ahhoz képest, hogy Ukrajna gabonaexportja május első tíz napjában mintegy 300 ezer tonnát tett ki, s ez is kevesebb mint a fele a tavalyi azonos időszak 667 ezer tonnás exportjának.

Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter hétfői londoni látogatásán nemzetközi katonai kísérőflotta szervezését javasolta az ukrán gabonaszállítmányok fekete-tengeri útjának biztosítására, a célországok, például Egyiptom bevonásával. Elképzelését ugyan támogatta brit kollégája, Liz Truss, de kérdés, ez mikorra valósulhatna meg, nem beszélve a montreaux-i egyezményről, amely háborús időben korlátozza a hadihajók áthaladását a Boszporusz-szoroson.

Kijev biztonságos tengeri folyosó létrehozását kéri nemzetközi partnereitől. A témát Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is érintette keddi tárgyalásain, Dánia pedig amerikai gyártmányú, hajók elleni Harpoon rakétaütegeket ajánlott fel Ukrajnának. Szakértők szerint ugyanakkor a katonai megoldás tele van veszélyekkel, akárcsak az Ukrajna feletti nyugati repüléstilalmi zóna elképzelése volt.

A megoldás nem halogatható. AZ ENSZ rámutat, az Ukrajnában megtermelt élelmiszerek világszerte mintegy 400 millió ember ellátását biztosítják. „Ha nem nyitják meg a kikötőket, az a globális élelmiszerbiztonságot fenyegető hadüzenettel egyenértékű. Már így is benne vagyunk a második világháború óta legsúlyosabb élelmezési válságban, s pokoli viharnak nézünk elébe” – nyilatkozta a BBC-nek David Beasley, az ENSZ Élelmezési Programjának (WFP) igazgatója.