Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége;magánszektor;egészségügyi ellátás;

2022-05-26 06:36:00

Itt a javaslat, a gyógyszertárak dobozonként akár 120 forintos áremelkedést akarnak

Amikor 50 forint egy zsömle, 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor a javasolt modell szerinti áremelés a tűréshatáron belül van – állítják.

Áremeléssel is járna a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) egyik javaslata, amellyel javítanák a hazai gyógyszertárak jövedelmezőségét – derült ki a szervezet szerdai konferenciáján. A rendezvényen a gyártók valamint a nagy- és kiskereskedői szektor képviselői vették sorra a saját pozícióikat és a lakossági ellátást rontó gondokat.

A kiskereskedelmi oldalt képviselő a HGYSZ elnöke, Zlinszky János azzal kezdte előadását: ma Magyarországon több mint 1500 kistelepülésen még fiók gyógyszertár sem működik, azaz 670 ezer ember nem tudnak gyógyszerhez jutni a saját lakóhelyén. A gyorsan megoldandó problémák között említette a támogatott termékek árrésének rendezését, az ügyeleti rendszer újragondolását, a kistelepülések gyógyszerellátásának javítását is. Hozzátette középtávon nem megúszható az üzemeltetési szabályoknak jelentősebb frissítése.

A gyógyszertárak jövedelmezőségét javító javaslatukban 17 milliárdos állami többletforrással és a lakossági térítési díj 3-4,5 milliárdos emelésével kalkuláltak. Ezt azzal indokolták, hogy tíz éve változatlan kiskereskedelmi árrést számolhatnak fel a támogatott készítmények után. A patikák forgalmának 60 százalékát ezek a termékek adják. Most összesen körülbelül 52 milliárd forint az az összeg, amit a támogatott szerek forgalmazásáért a patikák kapnak. Az általuk javasolt új sávos árréssel 73 milliárd forint jutna nekik. Ennek részeként a betegek számára átlagosan 3-120 forinttal drágulna egy doboz gyógyszer. Zlinszky János hozzátette: úgy látja, hogy amikor 50 forint egy zsömle, 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor az általuk javasolt modell szerinti áremelés  a tűréshatáron belül van. Mint mondta, a patikai árrésnövelés másik, a költségvetési "lábának" megszerzését nehezebbnek ítéli. 

A gyógyszertárak jövedelmezőségét javító javaslatukban 17 milliárdos állami többletforrással és 3-4,5 milliárdos lakossági térítési díj emeléssel kalkuláltak. Mint Zlinszky János mondta: tíz éve változatlan kiskereskedelmi árrést számolhatnak fel a támogatott készítmények után. A patikák forgalmának 60 százalékát ezek a termékek adják, most összesen körülbelül 52 milliárd forint az az összeg, amit a támogatott szerek forgalmazásáért kapnak, az általuk javasolt új sávos árréssel 73 milliárd forint jutna nekik. Ennek részeként a betegek számára 3-120 forinttal drágulna egy-egy doboz gyógyszer.

A Covid-19-járvány, a háború, az infláció jelentősen növelte a gyártók és a nagykereskedők költségeit is. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) elnöke arról beszélt, hogy miközben a hazai gyógyszergyártás a külgazdaság motorja erős kihívást jelent számukra a pénzügyi árfolyamoknak való erős kitettségek, a növekvő bér- és alapanyag költség növekedése. A hazai támogatási politikai is sújtja őket: 2008 és 2021 között a forgalomba lévő közfinanszírozott generikus gyógyszerek közül több mint 1600-nak átlagosan 20,5 százalékkal csökkent az ára. Az érintett készítményeket az európai piacon is csak annyiért tudták értékesíteni, amennyit azokért hazai biztosító fizetett, erre pedig a nem fenntartható piacokon termékkivonással tudnak csak reagálni. Az orosz–ukrán háború okozta problémaként említette, hogy az ukrajnai törvényhozás előtt van éppen egy olyan javaslat, amely szerint azoknak a gyógyszergyártóknak a termékeit felfüggesztik Ukrajnában, amelyeket Oroszországban állítanak elő. Ez sok magyar gyógyszercéget érinthet majd.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke Feller Antal is arról beszélt, hogy egyre csökkenő árréstömegből kell gyógyszerekkel ellátniuk a patikákat. A csökkenő bevételeikkel szemben viszont minden egyéb drágult. Az ukrán-orosz háború a gyógyszerellátásra is hatással van. Például meghosszabbodtak a kínai-európai szárazföldi útvonalak és a korábbi 35 nap helyett most 43 nap alatt érkeznek meg az áruk. A nyersanyaghiány miatt egyre több lehet hiánycikkek száma. A COVID-19 esetleges újabb hullámai a teljes ellátási csatornára hatással lesznek. Míg Európán belül átmeneti nyugvópontra jutott a járvány, Kínában egyre nagyobb területeket zárnak le, és ennek következtében nyersanyaghiányra lehet számítani.