Júniusban a kamatstopos adósok fele már legalább 8 ezer forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetne a kormányzati intézkedés nélkül. Az adósok 10 százalékának 32 ezer forinttal is nagyobb lenne a törlesztője, másik 10 százalékának viszont csak 1400 forinttal - számolta ki a Magyar Nemzeti Bank, hangsúlyozva: a kamatok emelkedése nagyon eltérő módon érintené az egyes adósokat.
Az elmúlt hónapokban jelentősen megugrottak volna a korábban fölvett, nem rögzített kamatozású hitelek törlesztőrészletei az elszálló infláció fékezését célzó, folyamatos jegybanki alapkamat-emelések miatt, de ennek egyelőre gátat szab a kamatstop. Az intézkedést az idén januárban vezette be az előző Orbán-kormány, és amiatt az érintett közel félmillió hitel törlesztőrészlete – az azt meghatározó mutató - nem emelkedhet a tavaly október végi szint fölé.
A jelenlegi szabályozás szerint a kamatstop ugyanakkor június 30-án véget ér, az új Orbán-kormány pedig mindeddig semmit nem jelentett be a folytatásról. A hosszabbítást ennek ellenére gyakorlatilag készpénznek veszi a banki szféra. A kérdés inkább az: célzott vagy általános módon történik-e majd ez.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke nemrég felvetette egy konferencián, hogy a legsérülékenyebb csoportokat érintő hosszabbításra volna szükség, de a részleteket nem fejtette ki. A Népszava kérdésére szerdán Nagy Tamás jegybanki igazgató elmondta: a moratórium hosszabbításához hasonlóan a kamatstop esetében is jó megközelítésnek gondolják, ha a nyugdíjas és a gyermeket nevelő adósok kapnának lehetőséget a hosszabbításra. – Amikor a kamatstop folytatásáról dönt a kormányzat, mindenképpen javasoljuk megfontolni a stabilitási és erkölcsi kockázatok kezelését is – üzente. Szavai szerint jelenleg mintegy 330 ezer adóst érint a kamatstop, közülük 41 ezer a nyugdíjasok, 127 ezer a gyermeket nevelők száma, 12 ezren pedig mindkét kategóriába beleillenek. Esetükben is igaz az, hogy a kamatstop most mintegy 10 ezer forintos törlesztőrészlet-növekedéstől óvja meg őket – tette hozzá Nagy Tamás.
Összességében tehát az MNB javaslata alapján mintegy 180 ezer adós esetében kellene meghosszabbítani a bő egy hónap múlva lejáró kamatstopot. Ezek a számok vélhetően azonban csak a jelzáloghitelesekre vonatkoznak, mivel az MNB korábbi adatai szerint tavaly év végén közel 470 ezer olyan hitelszerződés állt fenn, amely legfeljebb egy éves kamatfixálású. Ezek közül 203 ezer lakáshitel, 133 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel, 71 ezer személyi kölcsön volt. Ez az összes lakossági hitelszerződés 24 százalékát teszi ki. E hitelekhez tartozó tőketartozás 1628 milliárd forint, ami lakossági hitelállomány ötöde. A kamatok ütemes emelkedése ellenére pedig nem igazán tolongtak az adósok az utóbbi hónapokban sem a kamatok rögzítése érdekében a bankoknál – ennek éppen a kamatstop az oka, hiszen egyelőre elfedi a drágulást.
A legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentés kapcsán a sajtótájékoztatón levetített jegybanki prezentáció is a 330 ezer, összességében 1520 milliárd forintot kitevő, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelekre vonatkozóan részletezi a törlesztőrészletek növekedését.
E szerint 83 ezer hitelszerződés esetében jelentene legalább 15 ezer forintos, és legalább 15 százalékos, 24 ezer szerződés esetében pedig 30 százaléknál és 30 ezer forintnál is nagyobb törlesztőrészlet-növekedést egy 500 bázis pontos kamatemelés (ennyit már lényegében drágultak az elmúlt félévben a hitelek).
A jegybanknál ezzel együtt úgy látják: a változó kamatozás nem jelent akkora problémát, mint annak idején a devizahitelezés. Ez az állomány rendszerszintű kockázatot nem jelent a bankrendszer számára – hangoztatta Dancsik Bálint, az MNB elemzési főosztályvezetője. Az idő előrehaladtával az érintett hitelek futamidejének mediánértéke ugyanis kevesebb mint 8 évre csökkent, a fedezetek értéke pedig négy-ötszöröse a fennálló tőketartozásnak. A hitelek jelentős részét az adósságfék-szabályok bevezetése óta kötötték, amelyeket pedig nem, azok jellemzően forintosított devizahitelek; utóbbi adósok korábban magasabb törlesztőrészletet is fizetni tudtak. Az utóbbi években pedig már alig folyósítanak a bankok rövid kamatperiódusú hitelt – sorolta a jegybanki érveket. Megjegyezte: lesznek ugyanakkor olyan adósok is, akiknek a pénzügyi kifeszítettsége érdemben növekedni fog, a kormányzati intézkedéseket rájuk érdemes szabni a közeljövően.
A moratórium után többen nem fizetnek
A csaknem 20 hónapra elnyújtott, általános hitel-törlesztési moratórium tavaly október végi kivezetése után némiképp megnőtt a nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a lakossági kölcsönöknél. Február végére az NPL-ráta 4,2, illetve 4,3 százalékot ért el, a magánszektor nem teljesítő banki hiteleinek aránya így 1,6 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. Az emelkedés hátterében 90 napnál rövidebb késedelmű, de a hitelintézetek által nem teljesítő kategóriába sorolt hitelek növekedése áll. A vállalati szektorban ez a kisebb és a nagyobb cégeket egyaránt érintette, a háztartási hiteleknél pedig különösen a személyi kölcsönöket. A személyi hiteleknél 5-ről 9 százalékra emelkedett az NPL-ráta, a lakáshiteleknél viszont csak 1,6-ról 2,8 százalékra nőtt. Június végén a jelenlegi szabályok szerint a részlegesen fenntartott moratórium is véget ér.
