Az idén 900 milliárd, jövőre további 915 milliárd forint különadót akar beszedni a kormány a költségvetési kiigazítás keretében – jelentették be a kormányinfón.
Ez csak a kiigazítás 40 százaléka, további évi 1200 milliárd forintot a kiadáscsökkentésből akar kigazdálkodni a kormány. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavai szerint ez utóbbi részben az állami beruházások jelentős visszafogását jelenti, de a minisztériumok működési kiadásit is lefaragják. Így csak az idén 2100 milliárd forintos költségvetési kiigazítást fog végrehajtani a z Orbán-kormány, amitől azt várja, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 6,8 százalékról az idén 4,9 százalékra csökken.
A bejelentett kiigazítás a GDP mintegy 3,5 százalékára rúg, azaz hasonló mértékű, mint az 1995-ös intézkedések voltak, a Bokros-csomagtól azonban szerkezetében eltér, nem érinti a közvetlen szociális kiadásokat.
A 2100 milliárdos kiadáscsökkentés részleteiről ugyanakkor még semmit nem árult el a kormány. Azt viszont lehet tudni, hogy létszámleépítés jön a közszférában: Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter „néhány száz” főről beszélt.
A bankoktól és az energiaszektorból évi 300-300 milliárd forint extraprofit adót akarnak beszedni, a biztosítók 50 milliárd, a kiskereskedelem 60 milliárd, a telekommunikációs cégek 40 milliárd, a légitársaságok 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazók 20 milliárd forintos extra adóval számolhatnak, és jövő januártól újra bevezetik a reklámadót is, amelytől 15 milliárd forintot remél a kormány.
Nagy Márton szerint a kormány a különadókkal csak a cégeknél keletkező extraprofitot vonja el, hogy tudják miből fedezni rezsicsökkentést és a honvédelmi fejlesztéseket. Ennek az állításnak némileg ellentmond, hogy a bankszektorban 50 milliárd forint plusz tranzakciós illetéket akarnak beszedni, márpedig a tranzakciós illetéket névleg ugyan a bankok fizetik be, de a terheket végül a banki ügyfelek állják. A tervek szerint ráadásul emelik a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adóját és a népegészségügyi termékadót is, amelyek viszont színtiszta fogyasztási adók. A tervezett légitársasági különadót is az utazók fizetik, várhatóan 10-15 eurós jegyenkénti felárként. A gyógyszerforgalmazók esetében is erős a gyanú, hogy az adót végső soron a lakosság fizeti meg, a kiskereskedelmi különadóról már nem is beszélve. Utóbbi szektorban a már létező különadók mértékét emelik úgy, hogy a nagy láncoktól vonják el a nyereséget, míg a hazai láncokat kisebb mértékben vagy egyáltalán nem adóztatják.
Gulyás Gergely azt mondta: a kormány - élve az újabb rendkívüli jogrenddel - a különadókat rendeleti úton veti ki, de utólag azt törvény formájában jóváhagyatja a parlamenttel. Az extraadókból kimaradtak azon ágazatok – például a szerencsejáték vagy az építőipar –, amelyeket a Fidesz körüli vállalkozók az elmúlt években elfoglaltak. Nagy Márton a Népszava kérdésre ezt azzal indokolta, hogy a „nagy pénzekre lőttek”, így került célkeresztbe az a nyolc ágazat, ahol szerintük a legnagyobb extraprofit keletkezett (és maradtak ki a NER-cégek).
A költségvetési kiigazítások miatt a következő években a magyar gazdaság egy korábbinál lassabb növekedési pályára áll, emiatt minimálisra csökken az uniós fejlettségi szinthez való felzárkózás üteme – hangzott el még a fenti bejelentések előtt a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a 2010-es évek elejéhez hasonló gazdaságpolitikai mix jön a következő években, azaz lassú növekedés az egyensúly helyreállításával, de jóval magasabb inflációs környezeteben.
Surányi György, egyetemi tanár, volt MNB-elnök arról beszélt:, nem az ukrajnai háború vezetett a mostani gazdasági helyzethez. Ez a kormány és a jegybank felelőtlen gazdaságpolitikájának eredménye,
hiszen 2016 után a gazdaságpolitika egyszerre lazította fel a költségvetési-, a monetáris- és a jövedelempolitikát, ennek eredménye a magas államháztartási-, és fizetésimérleg-hiány, valamint az infláció elszabadulása. Surányi György emlékeztetett: a hivatalos 9,6 százalékon felül az ársapkák miatt az elfojtott infláció további 4-5 százalék a kormány számításai szerint is. A potenciálisan tehát 14-15 százalékos infláció fele okolható a külső okokkal, másik fele „házi készítésű” – fogalmazott.
Az újabb válságkezelést ugyanakkor komolyabb megrázkódtatás nélkül túlélheti a magyar gazdaság Surányi György szerint. Ez annak köszönhető, hogy nagyon alacsony jelenleg a magyar gazdaság külső adóssága, így az átmeneti magas folyó fizetési mérleghiányt akkor is tudja a kormány eladósodásból finanszírozni, ha nem érkezne egy fillér uniós támogatás sem Magyarországra.
Nagy kérdés viszont, képes lesz-e a magyar gazdaság a növekedést, az életszínvonal javulását a következő években fenntartani, lesz-e felzárkózás. Ebből a szempontból a közgazdász már nem optimista. A tartósan magas külkereskedelmi cserearányromlás - vagyis a magas energia- és nyersanyagárak - felemésztik a gazdasági növekedés jelentős részét, így a tényleges gazdasági bővülés a következő években évi 1-2 százalék lehet. Ez pedig kevés ahhoz, hogy a kormány olyan fontos területeken tudjon jelentős eredményt elérni a felzárkózásban, mint az oktatás vagy az egészségügy, ahol óriási a lemaradás.
Örökre ittmaradó különadók
A kormány tervei szerint a most bejelentett különadókat átmenetileg 2023-ig vetik ki, hogy ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést és a honvédelmet. A 900 milliárd forintnyi bevételből 700 megy a lakossági energiaárak finanszírozásra és 200 milliárd a honvédelmi kiadásokra – mondta Nagy Márton. Közölte: a kormány azt tervezi, hogy 2024-re már kivezeti ezeket a különadókat, de hogy a jelenlegi bizonytalan környezetben mi lesz 2023 után, azt majd akkor látják. Jelenleg több olyan különadó létezik a magyar adórendszerben, amit a kormány ideiglenesen vezetett be, de velünk maradt: ilyen a kiskereskedelemben bevezetett covid-különadó, amit mind a mai napi nem szüntettek meg. A bankok jelenleg is fizetnek különadót, csakúgy mint az energiaszolgáltató szektor.
