költségvetés;kiigazítás;megszorítás;különadók;jövedéki adóemelés;

2022-05-27 08:30:00

Készül az Orbán-kormány Bokros-csomagja, elbocsátásokkal jön a 2100 milliárdos kiigazítás

A választási osztogatás miatt 2100 milliárdot kell találnia a kabinetnek, a különadók 900 milliárdot hozhatnak. A közszférában elbocsátások jönnek.

Az idén 900 milliárd, jövőre további 915 milliárd forint különadót akar beszedni a kormány a költségvetési kiigazítás keretében – jelentették be a kormányinfón.

Ez csak a kiigazítás 40 százaléka, további évi 1200 milliárd forintot a kiadáscsökkentésből akar kigazdálkodni a kormány. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavai szerint ez utóbbi részben az állami beruházások jelentős visszafogását jelenti, de a minisztériumok működési kiadásit is lefaragják. Így csak az idén 2100 milliárd forintos költségvetési kiigazítást fog végrehajtani a z Orbán-kormány, amitől azt várja, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 6,8 százalékról az idén 4,9 százalékra csökken.

A bejelentett kiigazítás a GDP mintegy 3,5 százalékára rúg, azaz hasonló mértékű, mint az 1995-ös intézkedések voltak, a Bokros-csomagtól azonban szerkezetében eltér, nem érinti a közvetlen szociális kiadásokat.

A bankoktól és az energiaszektorból évi 300-300 milliárd forint extraprofit adót akarnak beszedni, a biztosítók 50 milliárd, a kiskereskedelem 60 milliárd, a telekommunikációs cégek 40 milliárd, a légitársaságok 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazók 20 milliárd forintos extra adóval számolhatnak, és jövő januártól újra bevezetik a reklámadót is, amelytől 15 milliárd forintot remél a kormány.

Nagy Márton szerint a kormány a különadókkal csak a cégeknél keletkező extraprofitot vonja el, hogy tudják miből fedezni rezsicsökkentést és a honvédelmi fejlesztéseket. Ennek az állításnak némileg ellentmond, hogy a bankszektorban 50 milliárd forint plusz tranzakciós illetéket akarnak beszedni, márpedig a tranzakciós illetéket névleg ugyan a bankok fizetik be, de a terheket végül a banki ügyfelek állják. A tervek szerint ráadásul emelik a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adóját és a népegészségügyi termékadót is, amelyek viszont színtiszta fogyasztási adók. A tervezett légitársasági különadót is az utazók fizetik, várhatóan 10-15 eurós jegyenkénti felárként. A gyógyszerforgalmazók esetében is erős a gyanú, hogy az adót végső soron a lakosság fizeti meg, a kiskereskedelmi különadóról már nem is beszélve. Utóbbi szektorban a már létező különadók mértékét emelik úgy, hogy a nagy láncoktól vonják el a nyereséget, míg a hazai láncokat kisebb mértékben vagy egyáltalán nem adóztatják.

Gulyás Gergely azt mondta: a kormány - élve az újabb rendkívüli jogrenddel - a különadókat rendeleti úton veti ki, de utólag azt törvény formájában jóváhagyatja a parlamenttel. Az extraadókból kimaradtak azon ágazatok – például a szerencsejáték vagy az építőipar –, amelyeket a Fidesz körüli vállalkozók az elmúlt években elfoglaltak. Nagy Márton a Népszava kérdésre ezt azzal indokolta, hogy a „nagy pénzekre lőttek”, így került célkeresztbe az a nyolc ágazat, ahol szerintük a legnagyobb extraprofit keletkezett (és maradtak ki a NER-cégek).

A költségvetési kiigazítások miatt a következő években a magyar gazdaság egy korábbinál lassabb növekedési pályára áll, emiatt minimálisra csökken az uniós fejlettségi szinthez való felzárkózás üteme – hangzott el még a fenti bejelentések előtt a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a 2010-es évek elejéhez hasonló gazdaságpolitikai mix jön a következő években, azaz lassú növekedés az egyensúly helyreállításával, de jóval magasabb inflációs környezeteben.

hiszen 2016 után a gazdaságpolitika egyszerre lazította fel a költségvetési-, a monetáris- és a jövedelempolitikát, ennek eredménye a magas államháztartási-, és fizetésimérleg-hiány, valamint az infláció elszabadulása. Surányi György emlékeztetett: a hivatalos 9,6 százalékon felül az ársapkák miatt az elfojtott infláció további 4-5 százalék a kormány számításai szerint is. A potenciálisan tehát 14-15 százalékos infláció fele okolható a külső okokkal, másik fele „házi készítésű” – fogalmazott.

Az újabb válságkezelést ugyanakkor komolyabb megrázkódtatás nélkül túlélheti a magyar gazdaság Surányi György szerint. Ez annak köszönhető, hogy nagyon alacsony jelenleg a magyar gazdaság külső adóssága, így az átmeneti magas folyó fizetési mérleghiányt akkor is tudja a kormány eladósodásból finanszírozni, ha nem érkezne egy fillér uniós támogatás sem Magyarországra.

Nagy kérdés viszont, képes lesz-e a magyar gazdaság a növekedést, az életszínvonal javulását a következő években fenntartani, lesz-e felzárkózás. Ebből a szempontból a közgazdász már nem optimista. A tartósan magas külkereskedelmi cserearányromlás - vagyis a magas energia- és nyersanyagárak - felemésztik a gazdasági növekedés jelentős részét, így a tényleges gazdasági bővülés a következő években évi 1-2 százalék lehet. Ez pedig kevés ahhoz, hogy a kormány olyan fontos területeken tudjon jelentős eredményt elérni a felzárkózásban, mint az oktatás vagy az egészségügy, ahol óriási a lemaradás.