Napokon át tartó, véres harcok után az orosz csapatok elfoglalták Limant. A mintegy 20 ezer lakosú település alig 20 kilométerre van a stratégiailag kulcsfontosságú Szlovjanszk városától. Az ukránok még mindig tartják Luhanszk megye ideglenes adminisztratív központját, Szeverodonyecket és a vele szinte egybeépült, a Sziverszkij Donyec folyó túloldalán lévő Liszicsanszkot.
A helyzet azonban súlyos, az oroszok három oldalról körülvették és folyamatos ágyútűz alatt tartják a védőket. Roman Vlaszenko, a helyi adminisztráció vezetője szerint az ostromlók az elmúlt három napban kétszer is betörtek, de mindkétszer sikerült őket kiszorítani. Mint a BBC-nek elmondta, elég katonájuk van és kapnak nyugati fegyvereket, de még több nehézfegyverre lenne szükségük ahhoz, hogy ellentámadásba tudjanak átmenni. Az orosz előrenyomulás dacára ellenezte, hogy Ukrajna területeket adjon fel cserébe a tűzszünetért.
Korábban számos hír szólt arról, hogy alacsony az orosz katonák harci morálja. A háború kezdete óta először most a fronton lévő ukrán katonák egy része is panaszkodik. A Washington Post cikke idéz két önkéntes tisztet, akik szerint feletteseiktől nem kapnak elég támogatást. A nyilatkozat megjelenése után leváltották őket. Egy Szeverodonyeckben harcoló alegység néhány tagja úgy érzi, hogy a biztos halálba küldik őket, mert két hete hiába várják a beígért erősítést. Társaik saját videóüzenettel válaszoltak, amelyben azt mondták, hogy az önkéntesek azt hitték, nyaralni indulnak. Abban egyetértenek a híradások, hogy az ukrán hadsereg legjobb, harcedzett alakulatai vannak a kelet-ukrajnai fronton. A háború menetére komoly hatása lenne, ha ezek bekerítésbe kerülnének és nem tudnának részt venni a további hadműveletekben.
A hangulatváltozás Moszkvában is érződik. A Medúza nevű, Oroszországban elérhetetlen orosz hírportál forrásai szerint a Kremlben a legutóbbi sikerek láttán már ismét Kijev elfoglalásáról beszélnek. Egy „az elnöki adminisztrációhoz közeli személy” szerint őszre alighanem sikerül elérni az orosz vezetés eredeti céljait – annál is inkább, mert moszkvai számítások szerint addigra a Nyugatnak is elege lesz a háború okozta gazdasági nehézségekből és meg akar majd állapodni az orosz energiahordozók importjáról.
A valódi nyugati szándékokról egyelőre többet mond, hogy a Fehér Házban egy régi ukrán kérés teljesítését fontolgatják. Joe Biden elnök hajlik rá, hogy rakéta-sorozatvetőket adjanak az ukrán hadseregnek.
Az M270 típusú amerikai önjáró kilövőrendszerek a használt rakétától függően 32 de akár 500 kilométer távolságból is képesek leküzdeni a célokat. Washington egyelőre szeretne garanciát kapni arra, hogy Kijevben nem akarnak majd átlőni vele Oroszországba, mert az nem kívánt eszkalációt jelentene.
Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz elnök cáfolta, hogy akadályoznák a fekete-tengeri hajóforgalmat és ezzel a nemzetközi gabonakereskedelmet. Szerinte az ukrán kikötők azért használhatatlanok, mert Ukrajna elaknásította őket. Azt mondta, hogy az ukránok a béketárgyalásokat is szabotálják. Volodimir Zelenszkij elnök pénteken szintén említette a tárgyalásokat. Szerinte Ukrajna nem nagyon akar, de előbb-utóbb kénytelen lesz tárgyalni Oroszországgal.
Péntekre virradóra több orosz rakéta csapódott be Dnyipro belterületére. Tíz ember meghalt, 35 megsebesült. Az immár teljesen orosz kézen lévő Mariupolban hetven holttestet találtak egy ipari épület romjai alatt.
