Több száz millióval is tartozhat a Roszatom Paksnak, bíróság előtt az ügy

Korábban már ítélet is született, de a Kúria visszaküldte az ügyet az elsőfokú bírósághoz.

Bírósági szintre jutott egy jogvita a Roszatom orosz energiaóriás és Paks városa között, miután az atomerőmű új blokkjait is kivitelező cég nagyvonalúan tízmilliárdokkal csökkentette az adóalapját olyan tételekkel, amelyekkel kétséges, hogy a magyar jogszabályok alapján lehetséges lett volna. A város kasszájába ennek következtében sokszáz milliónyi iparűzési adó nem folyt be - írja a Telex.

A Kúria végzése szerint az ügy nincs lefutva, eljárási hibák miatt visszaküldték elsőfokú bírósági szintre, ahol új eljárást kell lefolytatni. Ha a megismételt eljárásban bizonyítást nyer, hogy a Roszatom nem csökkenthette volna az adóalapját az említett tételekkel, akkor visszamenőlegesen kötelezhetik a céget a jókora összeg kifizetésére a paksi önkormányzatnak.

A helyi iparűzési adóról (hipa) szóló törvény rögzíti, pontosan miket kell levonni egy cég árbevételéből az adóalap helyes megállapításához. A helyzet a legtöbb esetben egyértelmű, abból azonban esetenként adódhat adóvita, hogy egy-egy költség pontosan micsoda és miként számolható el. Jelen esetben az történt, hogy a Roszatom fióktelepe ugyanis elábéként (eladott áruk beszerzési értéke) vonta le az adóalapjából az anyagi jellegű ráfordításait, 2017-ben összesen több mint 14,6 milliárd forintot, így 30,1 milliárdos árbevétel mellett csak 15,4 milliárd után kellett iparűzési adót fizetnie.

Az önkormányzat adóellenőrzésének megállapítása szerint ez ebben a formában nem történhetett volna meg, szerintük ugyanis a Roszatom kulcsrakész atomerőművet ad át, ilyenkor azonban nem merül fel olyan költség (áru vagy szolgáltatás), ami a kivitelezőn változatlan formában megy át. A helyi adóhatóságként eljáró jegyző szerint csak a 2017-es évre vonatkozóan a fióktelepnek be kell fizetnie még 293 millió forint hipát, valamint 146 millió forint adóbírságot és 12,3 millió forint késedelmi pótlékot. S mivel a Roszatom azóta is Magyarországon tevékenykedik, kérdéses, mekkora hátralék keletkezhetett még. Ha az árbevétel volumene a rákövetkező években is hasonló volt, akkor akkor legalább 1,5 milliárd forintnyi adóhiány gyűlhetett fel.

A Roszatom azzal védekezik, hogy amennyiben a leírt tételek nem ismerhetőek el eladott áru beszerzési értékeként, úgy alvállalkozói teljesítésként kellene őket figyelembe venni. Vitatja továbbá, hogy az adóhatóságként eljáró önkormányzat megfelelő módon állapította meg a fióktelep árbevételét, az elsőfokú eljárásban több hibát is felfedezett, ezért a határozat ellen közigazgatási eljárásban fellebbezett a kormányhivatalnál. Mivel a kormányhivatal a paksi önkormányzat álláspontját osztotta, bírósági szakaszba lépett az ügy, a Pécsi Törvényszék által meghozott ítélet egyes elemei ellen azonban a Roszatom felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz. A Kúria végzésében helyt adott az energiaóriás aggályainak, így az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Ugyanakkor a Telex által megkérdezett adójogi szakértők szerint ha az adóhatóság és a bíróság megfelelően értelmezi a hipatörvényt, úgy nem igazán jöhet ki más ítélet az ügy végén, mint hogy a Roszatomnak utólag fizetnie kell.