Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta először mozdult ki Kijev környékéről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő vasárnap az északkelet-ukrajnai Harkivba utazott, hogy köszönetet mondjon a helyi egységeknek, akik nemrég visszaverték az ostromló orosz csapatokat. Az államfő a szép szavakon túl kitüntetésekkel és értékes ajándékokkal jutalmazott meg több honvédet is, a régió nemzetbiztonsági felelősét viszont leváltotta, mondván a háború első napjaiban nem tett meg mindent a város védelméért. A Reuters szerint a látogatás utáni órákban robbanások rázták meg Harkivot, feltehetően az elnöki vizitre reagáló orosz csapásokról volt szó.
A délebbre fekvő Szeverodonyeckben egyre drámaibb a helyzet: Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó arról beszélt, hogy folyamatosan olyan intenzív ágyútűz alatt van a város, hogy a veszteségeket és a károkat sem tudják megállapítani. Az orosz erők Szeverodonyeck külső részén, a Mir (Béke) nevezetű szállodában alakítottak ki hídfőállást - Hajdaj szerint képtelenek beljebb nyomulni onnan, ám az ukrán védők sem tudják kiűzni őket a hotelból.
Szeverodonyecknél Oroszország azért tudott bizonyos taktikai sikereket elérni, mert aránytalanul sok erőforrást csoportosított át annak bevételére - mutatott rá az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt. Az intézet szakértői úgy értékelik, hogy a városért folyó csatában az ukrán civilek és a szembenálló felek is súlyos veszteségeket szenvedtek, de a lemorzsolódás Kijevnek kedvez. “Az ukránok továbbra is kapnak utánpótlást és felszerelést a szövetségeseiktől is, bármilyen lassú és korlátozott is legyen ezek áramlása. Az oroszoknál ezzel szemben továbbra is egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy kimerülőben vannak a rendelkezésre álló emberanyag- és harci eszközbeli tartalékaik, és nincs okuk segítségre számítani a következő hónapokban” - állapította meg friss elemzésében az ISW. A helyzetértékelést az is alátámasztani látszik, hogy Oroszország eltörölte a szerződéses katonákra vonatkozó felső korhatárt - az erről szóló törvényt szombaton írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Ukrajna eközben folyamatosan kapja az új fegyvereket, harci eszközöket és a lövedékek utánpótlását külföldről. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szombaton közölte, hogy elkezdtek megérkezni az amerikai gyártmányú Harpoon hajóelhárító rakéták Dániából, valamint az M109-es önjáró löveg az Egyesült Államokból. Zelenszkij vasárnapra virradóra a nemzethez intézett beszében hangsúlyozta: Ukrajna partnereinek köszönhetően minden egyes nappal közelebb kerül ahhoz, hogy technológiában és tűzerőben felülmúlja a megszállókat. Az ukrán elnök egyben megjegyezte, hogy fegyverszállításokkal kapcsolatban jó hírekre számít a jövő héten.
A kijevi kormány például Lengyelországtól kaphat új nehézfegyvereket. A lengyel közrádió tegnap megszellőztette, hogy a varsói kormány 18 db AHS Krab önjáró tarackot készül a honvédő ukránoknak adományozni, ezek használatára 100 ukrán katonát már ki is képeztek Lengyelországban.
Szintén jó hír Ukrajnának, hogy a litvánok három és fél nap alatt 5 millió eurót kalapoztak össze, hogy egy török gyártású Bayraktar TB-es harci drónt vegyenek a megtámadott országnak.
A közösségi adománygyűjtést az interneten sugárzó Laisvés (Szabadság) TV alapító-műsorvezetője, Andrius Tapinas hirdette meg, a kezdeményezés mögé a vilnius kormány is felsorakozott, amely vállalta, hogy elintézi a fegyverbeszerzést. Ingrida Simonyté litván miniszterelnök üdvözölte az “újszerű, váratlan akciót”, ami újra fellelkesítette az embereket az ukránok ügyéért. “Az invázió harmadik hónapjában vagyunk, fontos, hogy ne szokjunk hozzá ehhez a helyzethez” - nyilatkozta a kormányfő.
Oroszország újfent rosszallását fejezte ki az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányok miatt, Putyin az ezzel kapcsolatos aggályait Emmanuel Macron francia elnöknek és Olaf Scholz német kancellárnak telefonon is kifejtette. A három vezető szombati hívása 80 percig tartott, ám hivatalos leiratok alapján a felek elbeszéltek egymás mellett. Macron és Scholz azonnali tűzszünetet és közvetlen béketárgyalásokat szorgalmaztak. Arról is győzködték Putyint, hogy fogolycsere keretében engedje szabadon a mariupoli Azovsztal ukrán védőit, és mielőbb oldja fel az odesszai kikötő blokádját, lehetővé téve az ukrán gabona kivitelét. Az orosz elnök azt állította, hogy nyitott a tárgyalásokra, de szerinte a globális gabona-ellátási gondokért a Nyugat és az Oroszországra kirótt szankciók a felelősek.
