Csütörtökön, két fórumon is reflektorfénybe került a BBC jövője. Előbb a közszolgálati adóval szembeni érzelmeinek többször is hangot adott kulturális miniszter jelentette be a parlamentben, hogy ciklusközi áttekintésre bocsátja a BBC-t, megvizsgálva, vajon eleget tesz-e a 2017-ben elfogadott királyi statútumban lefektetett kötelezettségeinek. A BBC tízévente megújított szervezeti szabályzat alapján működik. Nadine Dorries elismerte, "világszínvonalú" adóról van szó, "de alkalmazkodnia kell a gyorsan változó tájképhez".
A felülvizsgálat során ki kell térni arra, érvényesül- e a pártatlanság követelménye, illetve eléggé kifejezésre juttatja-e a BBC a lakosság szempontjait. Dorries a "közelmúltban elért eredményekre kívánja építeni az adó tevékenységének feltérképezését, biztosítani akarja, hogy elszámoltathatóvá tegyék a finanszírozását nyújtó kormány számára és a lehető legjobban képviselje a társadalom érdekeit". Sommásan a kulturális tárcavezető célja, hogy a BBC "megérje a pénzét", az előfizetési díjból befolyó 3,8 milliárd fontot.
Tim Davie, aki a lehető legnehezebb körülmények között, a pandémia csúcspontján, 2020. szeptember 1-jén kezdte meg vezérigazgatói működését, első perctől tudta, milyen várakozásoknak kell eleget tennie. Vezérelve egybeesett a kulturális miniszter célkitűzéseivel: „Egyedülálló értéket kell biztosítanunk a nézőinknek és hallgatóinknak, azaz fogyasztóinknak. Meg kell reformálnunk a BBC-t, úgy, hogy a digitális érában is megbízhatóak, fontosak és nélkülözhetetlenek legyünk". A tartalom persze csak egy része a megújulásnak, a menedzsmentnek egy mellbevágó, 1,4 milliárd fontos lyukat is be kell tömnie, ami a jelenleg évi 159 fontos előfizetési díj két évre szóló befagyasztásával, illetve az éppen 9 százalékos infláció folytán keletkezett.
Az eddigi legátfogóbb üzemeltetési megújulás során a BBC néhány szempontból felismerhetetlenné válik. Már korábban is több száz munkahelyet telepítettek át Londonból vidéki városokba, - legláthatóbban a manchesteri Salford kerületbe, - most újabb négyszáz dolgozó indul el műsoraival együtt a szélrózsa minden irányába, Birmingham-be, Cardiffba, Leedsbe és Glasgowba. Ezer munkahely meg is szűnik, illetve a jövőben nem az előfizetői díjből tartják fenn, hanem a BBC kereskedelmi ágazataihoz szervezik ki. A nézők nehezebben emésztik meg a műsorrendben bekövetkező változásokat. A magyar közönség hamar észreveszi, hogy a BBC World News nemzetközi csatorna jelenlegi formájában megszűnik és helyére a BBC News-szal közösen szerkesztett program lép. Kivételt azok a helyzetek képeznek majd, amikor súlyos belpolitikai események kapcsán egy külön brit műsorsávot sugároznak.
A már a közelmúltban átalakított volt kulturális tévécsatorna, a 30 millió fontos költségvetéssel működő, két évtizede életre hívott, de újabban ismétlésekre beállított BBC Four 2025-től a képernyőről átkerül a világhálóra. A húszéves gyermek-adás, a CBBC és a Radio 4 Extra ugyanettől az évtől kezdve a BBC iPlayer streaming csatornára, illetve a BBC Sound rádió- és podcast adóra költözik. A most közzétett, évi 500 millió fontban számszerűsíthető megszorítási intézkedések lehangoló következményeként évente 200 órányi műsor tűnhet el, és miután az adásidő nem rövidül meg, ezt az időtartamot, ami a BBC 1, BBC2 és BBC 4 programon közel 20 ezer óra tartalommal ér fel, ismétlésekkel helyettesítik. Áldozatul esnek a takarékossági akciónak a BBC World Service bizonyos adásai is. 30 millió font megspórolása fejében tévé- és rádióműsorok egyaránt világhálós felületekre kerülnek át. Az említett 500 millió fontból 300 milliót visszaforgatnak az iPlayer és az online szolgáltatások fejlesztésébe, míg ezer műsorkészítőt digitális munkavégzésre képeznek át.
Tim Davie megítélése szerint "a digitalizálásra építő BBC műsorpolitikával valami újat lehet megvalósítani". Ehhez hasonló jelentőségű reformot csak John Reith ért el, amikor az Egyesült Királyságban megteremtette a független közszolgálati rádió hagyományát és az intézmény 1927. január 1-jén felvette a British Broadcasting Corporation nevet. A vezérigazgató bejelentései a hallgatók, a BBC munkatársai és a politikusok körében egyaránt komoly ellenállásba fognak ütközni. Sok millió, általában idősebb és anyagilag rosszul álló britnek nincs hozzáférése az internethez, többen azért nem rendelkeznek a streaming csatornákhoz szükséges szélessávú összeköttetéssel, mert az ország kevésbé szerencsés részén lakik. Ők járnak a legrosszabbul a BBC technológiai forradalmával.
