Csőlátás

Az uniós állam- és kormányfők, több hónapos veszekedés után, hétfő éjjel tető alá hozták a megegyezést az orosz olajvásárlások uniós bojkottjáról. A fő kerékkötő természetesen Orbán Viktor volt, aki így kétségkívül érdemi engedményeket harcolt ki úgy Magyarország, mint a szlovákok és a csehek számára. Eszerint a korlátozás kizárólag tengeri szállításokra vonatkozik, a Barátság-olajvezetéken keresztül ellátott államok pedig változatlanul vehetnek orosz olajat. Ha pedig ez az útvonal megszakadna, az EU segít. Bár a felmentés így a Barátságon át ellátott németekre és lengyelekre is vonatkozna, e két nemzet önként csatlakozik a többi 22-höz. Putyin így jövő év elejétől európai olajkivitelének nem száz, „csak” 90 százalékáról - napi közel félmilliárd euróról - kell lemondjon. Tíz százalékot kibrusztolt neki Orbán.

A magyar kormányfő szerint ő csak a magyar érdeket nézi. Végülis kétségtelen: kapjunk sok és – különösen most - olcsó olajat, mégpedig onnan, ahonnan eddig, az oroszoktól, kényelmesen. Csúnya dolog egy szomszédos ország szétbombázása, de hát szerintünk az oroszokat nem rendíti meg az olajmegrendelések lemondása, ráadásul a többi szállító drágább, a magyar meg olcsó benzint akar, bármi áron is, így mi utaljuk a százmilliárdokat tovább Putyinnak az olajért, a gázért és Paks 2 „tervezéséért”. Amikor az EU érdeklődött, hogy mégis, miben segíthetné a gyors leválást, a magyar, szlovák és horvát finomítót üzemeltető Mol 500-700 millió dolláros, a magyar kormány pedig 15-18 milliárd eurós igényt nyújtott be. Igaz, a körvonalazódó megállapodásban nincs szó se jövőbeni uniós támogatásokról, se arról, hogy a három állam örökös felmentést kap-e.

Az Orbán-kormány szerint Magyarországnak az orosz olaj az egyetlen lehetséges választás. Ez alól már a – velük egyébként szorosan együttműködő - Mol is kimozogni látszik, az utóbbi idők során azt hangsúlyozva, hogy egy valamirevaló cégnek az alapanyag-ellátás bárminemű fenyegetettsége esetén kötelessége a helyettesítésről gondoskodni. Orbán az újonnan kiötölt „rezsicsökkentési alap” számára gyorsan el is vonta a Moltól azt a bizonyos 500-700 millió dollárt, hogy még véletlenül se jusson eszükbe ezt saját zsebből elkölteni.

Az önellátásra, a környezetvédelemre, a megújulókra és az energiatakarékosságra mint lehetséges kiútra az elmúlt 12 év során – persze a dicsérő szavak tengerén túl - az Orbán-kabinet nem helyezett érdemi hangsúlyt. Ennek kapcsán leginkább Paks 2-t emlegetik, ami azért egy orosz gyártású és onnan ellátott atomerőmű esetén, mondjuk úgy, kérdőjeles. Megújulók alatt Orbán Viktor napelemeket ért, ami jól hangzik, csak kérdés, miből lesz áram este meg télen. Sokak szerint ezt nagyban segíthetnék a szélerőművek, ám ilyenek építéséről Orbán – zagyvaságokra hivatkozva – hallani sem akar. Az energiatakarékosság ellen pedig a Fidesz-KDNP gúnykampányt indított, Orbán Viktor anyázott.

Pedig most sem késő átállni a zöld önellátásra. Talán kissé drágább és melósabb, de nem kell hozzá megalkudni a Gonosszal.