„Az országban elsőként Hódmezővásárhelyen történhet meg egy tízemeletes ház visszabontása” – így adott zöld utat 2017 májusában Orbán Viktor kormányfő Hódmezővásárhelyen egy kormányzati kísérleti programnak. Mára azonban kiderült: nem csupán a beharangozott nagy visszabontás maradt el, a program teljes kudarcba fulladt.
Az, hogy – az akkor még fideszes irányítású – Hódmezővásárhelyen indult a mintaprojekt, cseppet sem meglepő. A térségért is felelős országgyűlési képviselő és akkor még kancelláriaminiszter Lázár János kezdeményezése volt ugyanis a nagy vitákat generáló, újszerű panelprogram. Ennek lényege azt lett volna: nem az elavult panelek felújítására költenek, hanem az állam inkább felvásárolja a felsőbb szinteken lévő lakásokat, az ott élők élhetőbb otthonokat vehetnek, az így kiürülő emeleteket pedig visszabontják. A mintaprojekt indulása előtt úgy fogalmazott Lázár János egy kormányinfón:
„A kormánynak mérlegelni kell azt, hogy amikor több százezer üres ingatlan van Magyarországon ugyanabban a városban, ahol az élhetetlen panel van például, akkor ad-e támogatást ahhoz, hogy valaki a panellakása helyett kertes házat vásároljon, és utána ezt a panellakást vissza lehet bontani.”
Noha a tervet pénzügyi szakértők már akkor bírálták, a program 2017 tavaszán elindult. Az akkori kancellária-, ma már építésügyi miniszter szülővárosában a Csengettyű köz szalagházát szemelték ki a célra. A projektnek a Minőségi otthoncsere program nevet adták, és a Modern Városok Program (MVP) Vásárhelynek jutó keretből úgy 400 milliót szántak erre a célra. Az akkori tervek úgy szóltak:
az önkormányzat piaci áron megveszi a felajánlott lakásokat, és a vételárat ki is egészítik az MVP által biztosított pénzből legfeljebb 12 millió forintra, a költözők pedig családi házat vagy új építésű lakást vehetnek.
A program az első perctől kezdve akadozott, és rögtön meglepetést keltett az: bár a projekt kezdetén visszabontásról beszéltek, valójában nem csak a felsőbb szintek lakástulajdonosainak ajánlották fel a költözés lehetőségét, hanem mindenkinek. Ezzel együtt sem álltak sorba a jelentkezők: kiderült, hogy a 210 lakás tulajdonosainak többsége ragaszkodik a megszokott környezetéhez, 2018 derekáig mindössze 33-an adták el az ingatlanukat a városnak. Az akkor már az ellenzéki Márki-Zay Péter vezette önkormányzat a kezdetektől azt szerette volna, ha bérlakásként hasznosulhassanak a lakások, erre azonban nem volt lehetőség. Többször érdeklődtek a Miniszterelnökségnél, de mindig ugyanazt a választ kapták: a 2017-ben aláírt megállapodásban nincs ilyen kitétel, tehát a város nem adhatja ki a helyiségeket.
A Népszava érdeklődésére a vásárhelyi önkormányzat most azt közölte: annak idején a város a lakásokat közel 243 millió forintért vásárolta meg, és összesen további 120 milliós támogatást kaptak azok, akik új ingatlant vásároltak, mindezt az MVP keretből fedezték.
Azzal, hogy nem adhatják ki a 33 lakást, havonta 1,4 millió forint bérleti díjtól esik el a város, fizetni való viszont akad, havi több mint 300 ezer forint csak a közös költség.
A 47 és 62 négyzetméter közötti ingatlanokra nagy lenne az igény, a bérlakás-pályázatokra négyszeres túljelentkezés is szokott lenni. Átmenetileg jótékony célra hasznosítják, vis maior helyzetre hivatkozva. Olyan, többgenerációs családok kaptak ott átmenetileg lakhatási lehetőséget, ahol csak így tudták megoldani a járvány idején az idősek elkülönítését, manapság pedig ukrajnai menekültek használnak 11 lakást.
Úgy tűnik, ha csendben is, de kormányzati szinten elengedték a német mintára megálmodott mintaprojektet. Gyopáros Alpár kormánybiztos a vásárhelyi mintaprojekttel kapcsolatban egy interjúban megengedően úgy fogalmazott: szükség lehet bizonyos programelemek cseréjére, ha az eltelt évek alatt változtak az elképzelések. Lázár János egy vásárhelyi sajtótájékoztatón jelentette ki, felméri, hogy a kormánynak van-e még szándéka ezt a programot megvalósítani. A Miniszterelnökségnél érdeklődtünk, hogy mikor, miként módosul a program, illetve tervezik-e annak folytatását, újrakezdését, de nem kaptunk válaszokat.
