A Vasnyaláb/ Iron Beam nevet viselő új rakétavédelmi rendszer próbaüzeme rövidesen kezdődik, Naftali Bennett miniszterelnök ennek nyitányaként látogatott el szerdán annak állami tulajdonú gyártójához, a Rafael Advanced Defense Systems-hez. A Vasnyaláb újdonsága az, hogy az eddig ismert és használt rakétavédelmi rendszerek csillagászati költségeit gyakorlatilag minimálisra csökkenti. Jelenleg egy-egy rakéta elfogása-megsemmisítése kilövő rendszerektől függően több tízezer dollártól több tízmillió dollárig terjed, az új lézer alapú elhárító rendszerben viszont mindössze két dollárra csökken a darabonkénti elfogás költsége, annak köszönhetően, hogy lézereket, nem elfogó rakétákat használ.
Az eredeti tervekhez képest jóval gyorsabban elkészült a Vasnyaláb. A védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési osztálya eredetileg 2024-re tervezte az üzembehelyezést, a hadsereg viszont sürgette a mielőbbi véglegesítést. A prototípust 2021-ben mutatták be, Naftali Bennett miniszterelnök azonban túl optimistának bizonyult, amikor idén februárban bejelentette, hogy Izrael még ebben az évben beveti az ellenséges rakéták és drónok semlegesítésére szolgáló, új, lézer alapú légvédelmi rendszert. A minisztérium már több éve teszteli azt, idén márciusban egy tesztsorozatban drónokat, irányítatlan rakétákat és páncéltörő irányított rakétákat lőtt le sikeresen. A hamarosan kezdődő próbaüzemre, amely a fejlesztés végső szakasza, több százmillió sékelt különítettek el. Ez időre a rendszert a Gázai övezet határán helyezik el, ahonnan rendszeresen éri rakétatámadás Izraelt.
Beni Gantz védelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök már márciusban jelezte, időbe telik a rendszer üzembe helyezése, de mint fogalmazott, „a lehető legrövidebb időn belül” véglegesíteni fogják, és egyelőre úgy tűnik, ígéretét tartani tudja. Naftali Bennett szerdán, a rendszer állami tulajdonú gyártójánál, a Rafael Advanced Defense Systemsnél tett látogatása során jövő év elejére ígérte az üzembehelyezést és Izrael számára stratégiai fontosságúnak nevezte a Vasnyalábot. A miniszterelnök szerint a lézer alapú rakétavédelmi rendszer megjelenése ugyanis „megváltoztatja a játékot”.
Használatával Izrael nemcsak katonailag győzi le az ellenséget, hanem „anyagi csődbe is juttatja”, mivel az ellenség továbbra is több tízezer dollárt fektet be minden egyes kilőtt rakétába, „mi pedig két dollárt fektetünk be az áramra, hogy elfogjuk azt a rakétát" – fogalmazott a miniszterelnök egy, a hivatala által közzétett videóban.
Izrael nem lecseréli a hatékonynak bizonyult Vaskupolát, csupán kiegészíti azt. A The Times of Israel szerint a különböző palesztin és libanoni csoportok az elmúlt évek során több ezer rakétát és bombát lőttek ki Izraelre és egyre gyakoribbak lettek az Iránhoz köthető dróntámadások is. A Gázai övezet két legnagyobb terrorcsoportja, a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád több ezer rakétával és aknavetőgránáttal rendelkezik, még azután is, hogy a tavalyi 11 napos háborúban több mint 4000 lövedéket lőttek ki Izraelre. A libanoni Hezbollah terrorcsoport mintegy 130 ezer rakétából és aknavetőgránátból álló arzenált tart fenn, amelyet az izraeli hadsereg szerint egy jövőbeli háborúban Izrael ellen is bevetnének.
Ezen állandó fenyegetések miatt Izrael többszintű légvédelmi rendszert működtet, amely a rövid hatótávolságú Vaskupola, a közepes hatótávolságú Dávid Parittyája, valamint a nagy hatótávolságú Arrow és Patriot rendszerekből áll.
Nemcsak a zsidó államot célzó rakéták száma növekedett meg az utóbbi évek során, hanem azok fejlettségi szintje és hatósugara is, a légvédelmi költségek pedig egyenarányosan emelkedtek. A Vasnyaláb földi lézerrendszer a kisebb méretű lövedékeket semlegesíti majd, a nagyobbak kifogása továbbra is a Vaskupola és a többi légvédelmi rendszer feladata marad.
Már csak azért sem cserélhetők le ezek a költséges működő légvédelmi rendszerek, mert a lézer alapú rakétavédelmi rendszernek minden előnye dacára megvannak a maga hátrányai is. Alacsony használati költségei mellett az a legnagyobb előnye, hogy amíg a lézer számára állandó energiaforrás áll rendelkezésre, nem áll fenn annak a veszélye, hogy valaha is kifogy a lőszer.
Nagy hátránya viszont, hogy a lézerrendszer nem működik jól rossz látási viszonyok között, beleértve az erős felhőzetet vagy más kedvezőtlen időjárási feltételt.
Éppen ezért, tervek szerint idővel a repülőgépekre is felszerelik, amelyek a felhők fölé kerülve iktatnák ki ezt az akadályt.
Izrael a világon azon első országok közé tartozik, amelyeknek sikerült nagy teljesítményű lézertechnológiával működő légvédelmi rendszert kifejleszteniük, és az elfogásokat műveleti forgatókönyvekben is demonstrálniuk.
