A legolvasottabb kortárs magyar író - lehetett ezt mondani gúnyosan vagy némi irigységgel, de tény, hogy hosszú évekig minden könyvespolcot teleírt, azzal, ami ezzel együtt, hogy járt, hogy szinte már önmaga karikatúráját adta. – Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen – intézte el a kritikákat és a mai világban már ennyi is becsülendő lett volna.
Akik az öreg Moldova szómenését szóvá teszik, túl gyorsan felejtenek – vagy mi vagyunk túl elnézőek –, elfelejtik, hogy évtizedekig könyvnapi szenzáció volt egy-egy szociográfiája, hogy ezek a művei – a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén a Magyarország felfedezése-sorozatban –, milliók kezébe adták a magyar szociográfia feltámasztott hagyományait.
Meghalt Moldova GyörgyNovellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint hetven könyv szerzője, az Idegen bajnok 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a Negyven prédikátor (1973) és a Ha jönne az angyal… (1998) című regényét tartotta.
Elképesztően termékeny volt egyébként is: írt regényt, színdarabot, humoreszket, volt állandó laprovata.
És volt politikai véleménye is, amelynek hangot is adott. Bár 1956-ban a felkelőkhöz csatlakozott, és bár előbb keresetlen szavakkal emlegette Kádár Jánost, utóbb nyílt apologétája lett a hajdani első titkár politikai emlékezetének.
Olyan szerzőtől búcsúzunk, aki vitatható és vitatandó is, de akiről érdemes beszélni. Mert volt valaki.