Háromnaposra sikerült és a Margitszigetre került a 2022-es Irodalom Éjszakája programsorozata. Nem igényelt komolyabb logisztikát, de nem ártott megtervezni irodalmi vándorutunkat a margitszigeti felolvasópontok között. Nyolc helyszínen félóránként kezdődtek párhuzamosan a negyedórás felolvasások, így nagyjából 15 perc állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy eljussunk a következő pontig.
Összesen 25 különböző nemzetiségű szerző különböző szövege hangzott el a három este alatt. Rendkívül változatos összeállítást hallhattunk, voltak regényrészletek, novellák, vagy összefércelt rövid elbeszélések. A sziget földrajzi és emberi vonatkozásában is előkerült, ezen felül a sokféleség határozta meg a három napot. Mivel minden esetben sajátos nyelvvel és stílussal rendelkező szerzők szövegei kerültek elő, nem érdemes általánosítani, mégis érzékelhető volt egyfajta meghatározó karakter: az ázsiai szövegek sajátos nyugalma, az északiak letisztultsága, a déliek érzékeny bája, a szlávok szikársága. Nem minden nemzet gondolkodott anyanyelvű íróban, Hollandia például Kader Abdolah, 1988-as iráni menekült író művét ajánlotta.
A hívószóhoz illett a helyszínválasztás. A margitszigeti felolvasópontok sok esetben segítették az elhangzó irodalmi részletek előadását. Azokat a szövegeket például, melyeknek főszereplője gyerek vagy fiatal volt, a Margitszigeti Gyermektáborban olvasták föl. Amely szövegekben állatok szerepeltek, a Margitszigeti Kisállatkertben hangoztak el, egy szerencsés véletlen során éppen akkor kezdtek el kelepelni a gólyák, mikor Balázsovits Edit a madarakról olvasott a katalán Irene Solá regényéből. Érdekes pillanatokat szült a Wesselényi Csónakház helyszíne is, a vízen himbálózó épületet valahogy épp a szövegek fordulópontjain vagy a drámai helyzeteknél érte erősebb hullámzás.
„A szövegválasztás első lépése a témameghatározás, melyet a szervezőcsapat feladata, ezután a jelentkező országok három irodalmi részletet küldenek, amelyből választunk. Ezek a szövegek lehetnek már korábban magyarra fordított művek, de akár frissen megjelent, a beküldők számára is újdonságként ható textusok.” – mondta lapunknak Gál Róbert, a Cseh Intézet programvezetője, az Irodalom Éjszakája egyik főszervezője. A szövegek kiválasztása után az épp szereplő színház társulatának dramaturgja veszi át a feladatot, meghúzza a szövegeket, hogy beleférjenek az időkeretbe. Idén a 126. jubileumát ünneplő Vígszínházé lett a feladat.
Külön izgalmas volt, melyik szöveget melyik művész olvasta föl, az első napon kiemelkedő volt Seress Zoltán és Antóci Dorottya előadása, előbbinek nagyon jól állt az osztrák Wolf Haas lezser elbeszélésmódja, utóbbi pedig talán fiatal kora miatt tudott hátborzongató gyerekhangon megszólalni a lengyel Anna Janko prózájában. A második éjszaka kiváló olvasója volt Lukács Sándor, a Kossuth-díjas művész klasszikus hangon szólaltatta meg a dél-koreai Hvang Szokjong művének részletét. Lukács Sándor felolvasása nyomán az egész Szöul külvárosában játszódó történet hirtelen otthonossá és ismerőssé vált. Hvang Szokjong Ismerős világ című műve még nem jelent meg magyarul, így elsőként az Irodalom Éjszakáján találkozhattunk az egyébként sokat ígérő szöveggel. Az utolsó nap kedvence Méhes László volt, aki szlovák szerzőtől, Maroš Krajňaktól olvasott fel. A Carpathia című mű egy szürreális nyelvezetű útleírás, mely igazán passzolt előadójához.
Kiemelendő a péntek este elhangzó ukrán szöveg, melyet Wunderlich József adott elő, a felolvasásra – Oreszta Oszijcsuk Barackfa könyvesbolt című művéből hangzott el részlet – megtelt a Szent Mihály-kápolna. A regényből kiemelt részlet az ukrán identitáshoz kötődött, a Varsóból menekülő fiú egy haldokló szájából hallja viszont a szülőföldjéről ismerős nyelvet, az ukránt. A részletben szerepelt még útlevélhamisítás, mellyel új identitást kapott a főhős, hogy végül a szovjetek által uralt Ukrajnába térjen haza, ahol végképp nem találja a helyét. A szovjet hadsereg más művekben is előkerült, így például az észt Aino Pervik könyvében is. A szövegek összességére elmondható, hogy többször bukkant föl bennük a háború, az erőszak, a menekülés témája. A flamand könyvrészlet a kirekesztésről szólt, az izraeli szerző egy börtönsziget brutális kínzásait írta meg, a már említett lengyel regény címe Kis népirtás, a finn és a holland szöveg is a menekülésről szól, a magyar novella, Jászberényi Sándor munkája utcai harcokat örökít meg, a bolgár történetben pedig egy fuvola hangja egy pillanatra megállítja a háborút.
A margitszigeti programsorozat nyereményjátékkal is kiegészült: a szövegek kapcsán kérdéseket tettek föl a programszervezők, és a helyes válaszokat beküldők közül egy szerencsés nyertes került ki, akit egész nyárra elláttak olvasmánnyal. Rengetegen érkeztek a három napra, a szervező Gál Róbert elmondta, még nem összesítették résztvevők számát, de szembetűnően sokan jöttek el, egyes létszámkorlátozástól mentes helyszíneken egyszerre akár száz nézőt is számoltak. A siker érthető, az idei Irodalom Éjszakáját a pandémia programlemondásai után sokan várták.
Irodalom Éjszakája 2022 Budapest, Margitsziget június 1-3.