A megkérdezettek 67 százaléka szerint az Orbán-kormány nem szentel kellő figyelmet az oktatásnak, 61 százalékuk nem is igazán elégedett az oktatás jelenlegi helyzetével - derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
Talán nem meglepő, hogy az ellenzéki szavazók körében a legmagasabb arányú az elégedetlenség (94 százalék), de a kormánypárti szavazók negyede, 25 százaléka sem vélekedik túl jól az oktatás mostani állapotáról. Ugyanakkor ennél valamennyivel többen (35 százalék) érzik úgy a kormánypártiak körében, hogy a kabinet nem figyel eléggé erre az ágazatra – ugyanez az arány az ellenzékiek körében 97 százalék.
Az áprilisi választás előtt szakmai és érdekvédelmi szervezetek is követelték, hogy az oktatás és az egészségügy kapjon végre önálló minisztériumot, amivel talán hatékonyabbá lehetne tenni a két terület működését. Nem így lett: mindkét ágazat irányítása a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz került. Pedig a Publicus felmérése szerint a megkérdezettek többsége is úgy véli, az oktatás (70 százalék) és az egészségügy (73 százalék) problémáinak megoldásához fontos lenne, hogy önálló minisztériumot kapjanak. Az ellenzékiek 98 százaléka támogatná egy egészségügyi tárca felállítását, de még a kormánypártiak 56 százaléka szerint is szükség lenne erre. Önálló oktatási minisztériumot az ellenzékiek 96 százaléka, a kormánypártiak 49 százaléka szeretne.
A megkérdezettek 69 százaléka úgy látja, hogy a Covid-járványhoz hasonló helyzetekben is hatékonyabban lehetne fellépni, ha saját minisztériuma lenne az egészségügynek. Az ellenzékiek körében 95 százaléknyian vélekednek így, a kormánypártiak körében 42 százaléknyian. A válaszadók 54 százaléka szerint kifejezetten rossz üzenete van, hogy – mint ahogy a Népszava megírta – Magyarországon kívül egyetlen országban tartozik az egészségügy a belügyminisztérium alá: a Pápua Új-Guinea mellet fekvő Nauru szigetén. Összességében az egészségügy helyzetével az ellenzékiek 93 százaléka, a kormánypártiak 45 százaléka inkább elégedetlen.
Kiderült, jelenleg a világon csupán egyetlen olyan ország van még, ahol a belügyminiszter egyúttal az egészségügyért is felelősA válaszadók többsége (86 százaléka) úgy véli, hogy az oktatás fejlesztéséhez szükséges lenne, hogy a kormány több állami forrást biztosítson az ágazat finanszírozására. Az ellenzéki szavazók 99 százaléka válaszolt egyértelmű igennel erre a kérdésre, de még a kormánypárttal szimpatizálók 70 százaléka is azt gondolja, hogy a mostaninál több állami forrást kellene az oktatásra fordítani. A többség (65 százalék) szerint a pedagógusoknak is jelentős, legalább 50 százalékos béremelést kellene adni.
Az ellenzéki szavazók 83 százaléka, a kormánypártiak 49 százaléka szerint lenne szükség 50 százalékos emelésre. Utóbbiak körében a legmagasabb (18 százalék) azoknak az aránya is, akik szerint egyáltalán nem szükséges a pedagógusok bérének emelése. A megkérdezettek 72 százaléka azt is szükségesnek tartaná, hogy csökkenjen a diákok és a pedagógusok iskolai terhelése. Az ellenzékiek 86 százaléka, a kormánypártiak 61 százaléka vélekedett így.
Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár, a tűzoltóknak az adrenalin-löket, a kassza persze mindenkinek egyformán csörögA pedagógus érdekképviseletek hosszú ideje küzdenek azért, hogy az oktatásban dolgozók értékálló bérezést kapjanak és munkaterheik is mérséklődjenek. Az egyre kevesebbet érő bérek – s különösen a megalázóan alacsony kezdőfizetések – oda vezettek, hogy egyre kevesebben jelentkeznek tanárnak, a pályakezdő pedagógusok aránya is kritikusan alacsony, míg a pályaelhagyók és nyugdíjba vonulók száma növekszik. A Publicus felmérésében résztvevők 39 százaléka jelezte, hogy tapasztalt már tartós pedagógushiányt abban az intézményben, ahova gyermeke, unokája jár.
Miután a kormánynál nem értek el eredményeket, a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, amit a kabinet rendeleti úton próbált korlátozni. A rendelet előírásait a napokban a köznevelési törvénybe is átültették, tartósan korlátozva a pedagógusok sztrájkjogát. Az iskolákban mostantól csak akkor lehet sztrájkolni, ha a pedagógusok közben a tanórák többségét megtartják és más feladatokat is elvégeznek. A Publicus kutatásában résztvevők 80 százaléka szerint a pedagógusoknak joguk van sztrájkolni, ha elégedetlenek a helyzetükkel, s csak 12 százaléknyian vélekedtek úgy, nincs joguk demonstrálni.
Az ellenzékiek körében 98 százalék a sztrájkjog mellett kiállók aránya, de még a kormánypártiak 59 százaléka is azon az állásponton van, hogy a pedagógusoknak joguk van sztrájkhoz.
Nincs probléma azzal, hogy Varga Judit az egyetlen nő a kormányban
Az új kormányzati szerkezet kialakítása során több titkosszolgálat is átkerült Pintér Sándor belügyminisztertől Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének felügyelete alá, de a Publicus kutatásában résztvevők relatív többsége (39 százaléka) szerint egyiküknél sem garantált, hogy az érintett titkosszolgálatok függetlenül végezhetik munkájukat. Ugyanakkor az ellenzékiek 21 százaléka szerint még így is inkább Pintér Sándornál kellett volna maradniuk a titkosszolgálatoknak. A kormánypárti válaszadók 24 százaléka szerint bármelyik miniszternél jó helyen vannak a szolgálatok, de csak 4 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy Rogánnál vannak a legjobb helyen.
Sokan az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kinevezésével sem elégedettek, miután kiderült, hogy a miniszter érdekeltségében álló cseh cég nemrég katonai repülőgépeket adott el a kormánynak, és orosz üzletekben is érdekelt. A válaszadók 44 százaléka szerint ez akkor is kizárná, hogy honvédelmi miniszter legyen, ha megszünteti kapcsolatát az érintett cégekkel, 34 százaléknyian pedig úgy vélekedtek, ez nem kizáró ok, amennyiben megszünteti kapcsolatait a cégekkel. A kormánypárti szavazók elnézőbbek, körükben csak 17 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy a miniszter kapcsolatai mindenképp összeegyeztethetetlenek kormányzati szerepével, ugyanez az arány az ellenzékiek körében 79 százalék.
A felmérés során rákérdeztek arra is, a megkérdezettek mennyire tartják problémának, hogy az új kormányban mindössze egyetlen női miniszter van Varga Judit személyében. A válaszadók 48 százaléka ezt nem tarja nagy problémának, 46 százalékuk viszont inkább problémásnak ítélte meg a nők alacsony arányát a kormányban. A pártpreferenciák tekintetében teljesen ellentétes arányok alakultak ki: a kormánypártiak 72 százaléka inkább nem tartja problémának a helyzetet, az ellenzékiek 72 százaléka szerint viszont több női miniszter kellene a kormányba.
