költségvetés;átláthatóság;felmérés;Magyarország;

2022-06-08 20:55:00

Kiadták a felmérést, Magyarországon a közpénzügyek rosszabbul állnak, mint Nigériában

Az elmúlt években fokozatosan romlott a magyar költségvetés átadhatósága – olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet és a International Budget Partnership friss felmérésében. E tekintetben ma már Sierra Leone is előzi Magyarországot. 

Az Orbán-kormány csak korlátozott betekintést enged a költségvetésbe az Open Budget Survey, a nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2021-es eredményei szerint.

A maximális 100 pontból 44-et ért el a magyar költségvetési rendszer, jelentősen elmaradva a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől is. Jobban teljesített a magyar kabinetnél többek közt Szerbia, Nigéria, Ruanda vagy Sierra Leone kormánya is. Így a  vizsgált 120 ország közül a 67. helyre került Magyarország, és a régióban csak EU-n kívüli országok teljesítettek gyengébben. Magyarország 44 pontjával szemben 60 pontot kapott Csehország és Lengyelország, míg a lista elélén, az elérhető 100 pontból 87 pontot megszerezve, Georgia állt, a dobogóra még Dél-Afrika és Új-Zéland fért fel.

Széleskörű nyilvánosság révén erősödik a kormányzatba és a döntésekbe vetett bizalom, hatékonyabbá válhat a közpénzek felhasználása, ami a demokratikus intézmények erősödésében, kisebb költségvetési hiányban, alacsonyabb adósságszolgálati költségekben jelenhet meg. Az átláthatóság hiányában viszont a döntések „zárt ajtók” mögött születnek meg, és a közpénzek elosztásánál jellemzően azoknak kedveznek, akik a zárt ajtók mögötti döntésekben részt vehetnek - magyarázzák a felmérés eredményeinek fontosságát a KFIB elemzői.

Az felmérés megjegyzi, hogy a magyar költségvetési dokumentumok mindenben megfelelnek a Fidesz által írt törvényi szabályoknak, de a nemzetközi sztenderdekhez, a „mai igényekhez” képest elmaradott a hazai gyakorlat. A főbb hiányosságok közé tartozik, hogy a kormány továbbra sem publikálja a tervezés előtt a költségvetési irányelveket, nem hozza nyilvánosságra a féléves jelentést, ami a végrehajtás során felülvizsgálná, aktualizálná a költségvetést. Továbbra sem megoldott a költségvetések összehasonlíthatósága, hisz az nem tartalmazza a folyó évi költségvetés várható számait, vagyis a tervezési bázist. Az átláthatósággal kapcsolatban a fő probléma, hogy az Országgyűlés jelentős jogköröket adott a kormánynak, amely ezáltal érdemben és kontroll nélkül módosíthatja a költségvetést, továbbá a végrehajtás során is hiányoznak a büdzsé aktuális helyzetéről szóló miniszteri meghallgatások.

A magyar átláthatóság a 2015-ös 49 pontról azért is csúszott le a mostani 44 pontos szintre, mert egyre gyakoribbá váltak az alkalmi döntések. 2015-ben a költségvetési törvényjavaslatot az addig szokásos ősz helyett már májusban benyújtotta a kormány a „tervezhetőség és kiszámíthatóság” elősegítése érdekében. Emiatt azonban a törvényjavaslatban nem szerepeltek a legutolsó lezárt év (ekkor a 2014-es) tényadatai, hiszen a zárszámadás szeptemberre készült el. A költségvetés szempontjából további aggasztó lépések történtek a járvány miatti veszélyhelyzet alatt, hiszen az Országgyűlés szerepe a költségvetés alakításában és felügyeletében tovább csökkent.

A veszélyhelyzet miatt az Országgyűlés 2020 tavaszán különleges jogkörrel ruházta fel az Orbán- kormányt, amely így a járványhelyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseken keresztül a költségvetést is érdemben módosította. Azonban a különleges jogkör megszűnése után, nyáron, a 2020-as költségvetést módosító javaslatában a kormány a számszaki mellékleteket nem aktualizálta, ezáltal az országgyűlési képviselők nem ismerhették meg a kormány által várt költségvetési hiányszámokat. Ezzel a gyakorlattal az Országgyűlés felügyeleti jogköre gyengül, hiszen kevesebb információt kap a költségvetés helyzetéről, másfelől az aktualizálás elhagyása megbízhatatlanná teszi az elfogadott büdzsét.

A nemzetközi trend teljesen más volt a Covid-válság alatt, számos országban éppenséggel nőtt a költségvetés átláthatósága, hiszen a kormányok a gazdasági mentőcsomagokra hatalmas pénzeket költöttek el, amit jogállami működések között nem végezhetnek titokban. A magyar kormánynál alacsonyabb pontszámot a régióban megfigyelt országok közül csak Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina kormánya ért el. Tanulságos észrevétel az Európai Uniós és az euróövezeti tagság hatása az átláthatóságra. Az EU tagságra (Ukrajna, Moldova, Szerbia, Észak-Macedónia), vagy az euróövezetbe készülő (Horvátország, Bulgária) kormányok esetében javulás tapasztalható az előző felmérésekhez képest, míg a többi ország (Lengyelország, Csehország, Románia) eredménye változatlan vagy enyhén romlott.

A jelentés szerint megfelelő elköteleződéssel már rövid távon, minimális költség mellett érdemben javítható az átláthatóság: szükség lenne a pontosabb tervezés érdekében a az előző évi tényadatok ismertetésre, széles körben terjeszteni kellene a Polgárok Költségvetését, ami közérthető módon magyarázza el az adófizetőknek, hogy mire költ el az állam évi 25-30 ezer milliárd forintot.