költségvetés;2023;Varga Mihály;egészségügyi kiadások;honvédelem;rezsicsökkentés;iparűzési adó;adóemelés;

2022-06-08 06:05:00

Itt az Orbán-kormány válságköltségvetése rengeteg megszorítással, a vesztes az egészségügy, duplázódik az iparűzési adó

Ez egy családbarát kormány, ezért van fókuszban a rezsivédelem a 2023-as költségvetésben is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtáskor. A jövő évi büdzsé vesztese az egészségügy és a rendvédelem. Nagyot nyernek a honvédelmi beszállítók, az energiacégek, de az állam sem jár rosszul.

Benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét az Orbán-kormány az Országgyűlésnek, amely korábban látottaknál is kevesebb részletet tár fel. Ami látható, hogy hatalmas optimizmussal tekint a kormány a következő évre.

Ezt tükrözi a gazdaság növekedésre adott 4,1 százalékos előjelzés, de ide sorolható az infláció 5,2 százalékos mértéke is, ami látva épp most berobbanó két számjegyű drágulást, nem nélkülöz egy jó adag derűlátást. Vagyis az Orbán-kormány azzal számol, hogy a magyar gazdaság könnyedén átvészeli az újabb válságot, az ukrán háborút, a költségvetési megszorításokat, a különadókat, és dinamikus növekedési pályán marad.

Ehhez mérten nem tervezték túl a tartalékokat a büdzsében: az elérhető szabad tartalékok 170 milliárd forintra rúgnak, az elmúlt években soha ilyen alacsony tartalékkal nem vágott bele a kabinet egy költségvetési évbe. Papíron ugyan 1230 milliárdos tartalékról beszélnek, de már ideszámították 670 milliárdos rezsi- és a 200 milliárdos beruházási tartalékot is. Míg ez előbbit az utolsó fillérig el kell költeni az energiaárak támogatására, az utóbbin esetleg lehet spórolni pár tíz milliárdot, ha minden kötél szakad, de ez nem valódi tartalék. Válság ide, megszorítások oda, a kiadások így is 15 százalékkal közel 3900 milliárd forinttal nőnek, így jövőre az állam 29221 milliárd forintot fog elkölteni. Egyes kiadások kettős elszámolása miatt a teljes kiadási főösszeg 33,3 ezer milliárd forint lesz, az államháztartási hiány pedig 2352 milliárd forintra csökken az idei tervezett 3152 milliárd forintról.

Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2023-as büdzsé a rezsi- és honvédelem költségvetése. Az előbbit az elszabaduló energiaárak magyarázzák – emiatt a jövő évi az első olyan költségvetés, amelyben komoly kiadást jelent a 2012-ben bevezetett rezsicsökkentés. Az elmúlt években az állami energiaszolgáltatóknak még a rezsicsökkentett árakon is képződött nyeresége az alacsonyabb piaci árak miatt. Jövőre viszont már 670 milliárd forintnyi kiadással számol a kormány ezen a címen. Így a rezsivédelem és emiatt megugró láthatatlan szociális támogatások a jövő évi költségvetés nyertesei. (Ugyanis a kormány szociális kiadások között számolta el a rezsitámogatásokat, mint ahogy végső soron az is. Csakhogy a rezsitámogatás nemcsak a rászorulókat támogatja, hanem mindenkit, ebből a szempontból ez így a szociálpolitika megcsúfolása).

Így a kormány számításai szerint a jóléti kiadások jövőre 17 százalékkal emelkednek az 5,2 százalékra tervezett infláció felett, ennek a növekménynek egyik részét a rezsitámogatások, a másik részét a nyugdíjtámogatások teszik ki, ugyanis a kormány jövőre is megtartja a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot.

Az Orbán-kormány számai szerint az egészségügyi kiadások 4 százalékkal emelkednek, ami azonban az öt százalékos inflációval számolva reálértékcsökkenést takar. Az egészségügy jövőre 2669 milliárdot kap, amely mintegy száz milliárddal magasabb az idénre előirányzottnál. Vagyis ez az egészségügyi kiadások 3,7 százalékos növekedését jelenti, ami elmarad az 5,2 százalékos inflációtól, vagyis reálértéken csökkenek, így már most megismerhettük a jövő évi költségvetés első vesztesét.

Jól jelzi az egészségügyhöz való hozzáállását a kormánynak, hogy több pénzt költ a Pénzügyminisztérium személyi juttatásaira (14 milliárdot), mint az Egészséges Budapest Programra (10 milliárd). Ez az a program, amelyből nevével ellentétben nemcsak a főváros, hanem az főváros és a teljes agglomeráció egészségügyi fejlesztéseit finanszírozzák. Még ennél is rosszabbul járnak a rendőrök, az esetükben a támogatások mértéke nominálisan is csökken, vagyis a reálértékcsökkenés legalább öt százalék lesz. Az oktatási kiadások viszont 9 százalékkal nőhetnek, ami arra utal, hogy jövőre némi béremelés várható az évek óta elhanyagolt területen.

Vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem tud elengedni a kormány, így jövőre tovább épül a Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból, hogy minek, az nem teljesen világos, mint ahogy az sem, hogy mit akarnak ott gyártani a koronavírus-járvány lecsengése után. Szintén tovább épül Paks 2, legalább is terveztek rá 150 milliárd forintot, bár nem tudni, hogy szankciók miatt, hogyan pótolná a Roszatom a nyugati beszállítókat, akik az erőmű komplett energiatermelő egységét építenék. Lejjebb tekerik viszont kormánypropagandát, most még „csak” 12 milliárd forintot szánnak arra, s ez komoly visszalépés az elmúlt évek évi 30-50 milliárd körüli kiadásaihoz képest. Ez az összeg simán nőhet év közben akár az ötszörösére is, ugyanis a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire a költségvetési törvény.

A kormány összesen 2000 milliárd forint uniós támogatással számol 2023-ben – ráadásul nem csak a „rendes” kohéziós támogatásokból, hanem a Covid utáni helyreállítási alap pénzeiből is. Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a helyreállítási támogatásokról folyó tárgyalások a utolsó stádiumban vannak, amit ő úgy értett, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás. Ez ugyanakkor hatalmas kockázat, mert ha nem nem érkezik meg ez a 2000 milliárd, az pusztító hatással lenne a magyar gazdaságra, ám erre egy fillér tartalékot nem képzett a kormány. A pénzügyi kockázatok hatalmasak, egyre nehezebb a magyar államadósságot finanszírozni: az ezzel kapcsolatos kiadások 50 százalékkal, mintegy 800 (!) milliárd forinttal nőnek: az idénre tervezett 1400 milliárd forinttal szemben a katapultáló kamatok miatt már 2111 milliárdot kell majd költeni adósságra.

Az uniós forrásokról szólva a miniszter elmondta, hogy azok ugyan még nem érkeznek, de ezen pénzek hiányát egyelőre kezelni tudják. A tárgyalások utolsó szakaszában vagyunk, így hamarosan Magyarország is megkaphatja helyreállítási pénzeket – mondta a miniszter.

A tárcavezető szerint az Orbán-kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytat, „továbbra is” a kiadások csökkentésével, a bevételek növelésével. A 2023-as költségvetés újdonsága a rezsivédelmi és honvédelmi alap lesz, ide pakolják a különadókból befolyó pénzeket. A különadóknak köszönhetően már jövőre – a NATO vállalásoknak megfelően –, a GDP két százalékra nőnek a honvédelmi kiadások.