infláció;áremelkedés;élelmiszerárak;nyugdíjemelés;

2022-06-08 10:31:00

1999 óta nem volt ilyen magas az infláció, egyes élelmiszerek 30-40 százalékkal drágultak

A várakozásoknál is gyorsabban emelkedtek az árak, májusban, az infláció már 10,7 százalék volt.  Az év végéig valószínűleg nem is látunk egy számjegyű árindexet.

Tovább gyorsult az infláció májusban, KSH mérése szerint árak 10,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Utoljára ennél gyorsabb áremelkedést 1999-ben mértek, vagyis ebben az évezredben még nem okozott ekkora gondot a pénzromlás.

A 10,7 százalékos árindex csak átlag: az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal. Az  alkoholmentes üdítőitalok 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, a használt személygépkocsikért 15,4, az új autóért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

Vagyis a lakossásági fogyasztás teljes spektrumán emelkednek az árak – nincs olyan szeglete a gazdaságnak, ahol árcsökkenést mérnének. Az okok összetettek: az egész világ az elszabaduló energia- és élelmiszerárakkal küzd, amit ráadásul a növekvő fizetőképes kereslet is támogat a fejlett gazdaságokban. Idehaza az inflációt gerjeszti továbbá a forint gyengülése és a kormány bér- és jövedelempolitikája. Mivel a választások előtti hónapokban mintegy 1500-2000 milliárd forintos választási pénzszórást vitt végbe a kormány – ennek a pénznek egy része plusz keresletként csapódik le a gazdaságban – így a kormány nemhogy hűtené, hanem fűti az inflációt.

Ugyanakkor a kormányzati árintézkedések csökkentik is árnyomást, az árstopoknak köszönhetően 4-5 százalékkal lehet kisebb a fogyasztói árak emelkedése – vagyis a magyar gazdaságban a most kimutatott 10,7 százalékkal szemben akár 15-16 százalékos árnyomás is lehet. Erre utal a rendkívül magas maginfláció – amely májusban 12,2 százalék volt, ami szintén arra utal, hogy jóval erőteljesebb árnyomás, mint azt a 10,7 százalékos inflációs index mutatja.

Az év hátralévő részében az elemzők szerint még emelkedik az infláció, ősztől várhatunk csökkenésre, de ebben az évben rendre 10 százalék feletti árindexeket látunk majd. Magas idei inflációnak egy előnye lehet, hogy a az áremelkedések kiesésével a magas bázisnak köszönhetően 2023 elején gyorsabb ütemben csökkenhet a mutató. Csodára azonban nem szabad számítani a pénzromlás az elemzők mostani tudatása jövőre szerint is megmarad jövőre az 5-5,5 százalék körüli szinteken, mi még messze lesz a korábbi évek árstabilitásához, de valódi felüdülés lesz a mostani 10 százalék feletti indexekhez viszonyítva.

A várakozásoknál magasabb inflációért az élelmiszerárak és a szeszes italok árainak a várt lényegesen nagyobb áremelkedése okolható – írta gyorsjelentésében Suppan Gergely. A  Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az kormány árkorlátozó intézkedései nélkül elérhetné a 16 százalékot. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 10 százalékra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energia- és élelmiszerválság okoz.

Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk – mondta Suppan Gergely.