A magyarok többsége nem akar közeledni Oroszországhoz, a Nyugathoz tartozás vágya még mindig lényegesen vonzóbb hazánkban. Putyin népszerűsége az elmúlt öt évben csökkent - derül ki a Závecz Research kutatásából, mely a Telex megbízásából készült.
A magyarokban általánosan nőtt a bizalmatlanság a nemzetközi környezet iránt, de mivel hazánkban leginkább Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése romlott, a kontrasztból jelenleg a Nyugat jön ki jobban, hiszen a relatív vonzereje növekedett - magyarázta a portál érdeklődésére az eredményeket a Political Capital igazgatója. Krekó Péter szerint a magyar közvélemény alakulása Oroszországgal kapcsolatban megfelel a nemzetközi trendeknek, ez pedig azt mutatja, hogy
„a háborús helyzetnek mégiscsak van egy olyan általános olvasata, hogy ne bízzunk abban, aki egy szomszédos országot lerohan”.
Az mindenesetre világos, hogy a szomszédunkban három hónapja dúló háború nyomán idén májusra megcsappant az Oroszországhoz közeledés szándéka, már csak az emberek nagyjából harmada (33 százalék) volt ezen az állásponton.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy lényegesen erősödött volna a magyarokban az Oroszországtól való elfordulás iránti vágy, sokkal inkább látszik az, hogy nőtt a bizonytalanság. A válaszadók 45 százaléka volt a távolodás pártján, és 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni. Ebben a kérdésben egyébként erősen polarizált a hazai társadalom pártszimpátia alapján: az ellenzéki szavazók 83 százaléka távolodna el az oroszoktól, a kormánypártiaknál ugyanez az arány csak 27 százalék.
A Fidesz-szavazók sokkal oroszbarátabbak az átlagnál, a többségük (45 százalék) még mindig közeledne, és kimagasló a bizonytalanok aránya is (28 százalék). Az, hogy a korábban keleti nyitást meghirdető és Oroszországgal is üzletelő fideszes kormány, illetve a Putyinnal rendszeresen találkozó Orbán Viktor április 3-án újabb kétharmadot szerzett, mégsem jelenti azt, hogy a magyarok többsége a háborút kirobbantó Oroszország mellett állna. Még ha minden fideszes szimpatizálna is a Putyin vezette országgal, az is csak a magyar társadalom 35 százalékát jelentené, s jelenleg a kormánypárti tábor sem egyértelműen oroszbarát. A Závecz friss közvélemény-kutatásának eredményéből Krekó Péter szerint kiolvasható, hogy
„a magyar társadalom külpolitikai vektora továbbra is inkább a Nyugat felé mutat, még úgy is, hogy ha a tendenciákat is figyelembe vesszük, akkor látszik, hogy a Németország, az Egyesült Államok és az EU felé forduló külpolitikai orientációnak is valamelyest gyengült a támogatottsága.”
Az is kiderült, hogy a Putyin iránt érzett szimpátia jobban bezuhant, mint Oroszország támogatottsága. A friss közvélemény-kutatás arra jutott, hogy a 100 pontos skálán 47-ről 32-re esett vissza ez az érték. Az orosz elnök a 2022-es választáson együtt induló ellenzék szavazói között messze a legnépszerűtlenebb (100-as skálán 6 pontot ért el), de a párt nélküliek (29 pont) és a Fidesz-szavazók (44 pont) szerint is inkább ellenszenves, egyedül a Mi Hazánk táborában (53 pont) találják őt inkább enyhén rokonszenvesnek.
Érdekesség, hogy a kormány által korábban főellenségnek kikiáltott Soros György is négy százalékponttal jobb eredményt ért el, mint Putyin.
