Európai Unió;korrupció;Magyarország;ügyészség;OLAF-vizsgálat;

- A magyar ügyészség a konkrét OLAF-ajánlások kétharmadát lesöpörte az asztalról

Az Európai Csalás Elleni Hivatal az elmúlt négy évről készített összegzést, és hazánk mellett Szlovákia is éllovas az uniós kötelezettségek elkerülésében.

Magyarország változatlanul kiugró kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználása terén az EU-ban – írja a hvg.hu annak alapján, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közzétette 2021-es jelentését. Kiemelték, a dokumentum arra is rávilágít, hogy az Európai Ügyészség fontos szereplője lehetne a magyarországi bűnüldözésnek.

Az eredmény Magyarországra nézve lesújtó:

Az OLAF 18 ügyben fordult a magyar ügyészséghez konkrét esetek kivizsgálása érdekében, de 12 esetben nem foglalkoztak a témával a magyar kollégák, és összesen négy ügy jutott el a vádemelésig.

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tavaly összesen 527,4 millió euró összegű uniós forrás visszafizetésére tette javaslatot. A múlt évben első alkalommal segíthették az Európai Ügyészség munkáját, s az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indítottak eljárást.

Maga az OLAF 212 vizsgálatot zárt le és 294 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz, és 1110 bejelentés ellenőrzése után 234 új vizsgálatot indítottak. Kiderült, Magyarország és Szlovákia „éllovas”  az uniós közös költségvetésbe befizetendő áfa- és vámbevételek elkerülésében, ami összefügghet a két országban még mindig virágzó körbeszámlázásokkal, az áruk színlelt utaztatásával.

Tíz magyar eset alapján az OLAF 21,59 százalékos büntetést javasolt kiszabni, míg a szlovákoknál a büntetési arány 42,79 százalék. Eközben az uniós átlag 1,4 százalék

– mutat rá a dokumentum.

Mindez azt jelzi, hogy nem lenne hiábavaló hazánknak is csatlakoznia az Európai Ügyészséghez, ahol hatékonyabban tudnak fellépni a szabályszegésekkel szemben. Az OLAF egyébként a különböző uniós forrásokkal, mezőgazdasági, kohéziós alappal kapcsolatos visszaélések nyomán az elmúlt négy évben 26 vizsgálatot zártak le, amelyekben azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy Magyarországgal szemben valamilyen korrekciót alkalmazzanak.

A koronavírus-járvány nyomán új visszaélési formák is megjelentek, s a csalók az uniós államoknak oltóanyagokat akartak eladni. úgy, hogy előleget kérnek, majd azzal eltűnnek. Ilyen akciókkal 2021-ben összesen 1,2 milliárd oltóanyag értékesítésére tettek ajánlatot 16,4 milliárd euró értékben, s döntő mértékben az OLAF beavatkozása segített felfedni ezeket a hamis ajánlatokat, és ezáltal megelőzni, hogy az államháztartások károkat szenvedjenek.

Amint arról a Népszava beszámolt, a napokban kiadták az Európa Tanács jelentését is a korrupció elleni harcról, és Magyarország annak alapján is elégtelenre vizsgázott, s kiemelték a 18 ajánlásból ötöt hajtottunk végre száz százalékosan.

Az előző német kancellár szerint az orosz elnök „hadüzenetként” értelmezte volna, ha Ukrajna 2008-ban megkapta volna a NATO-csatlakozáshoz szükséges tagsági cselekvési tervét, amit Németország ellenzett. Szerinte egy „oligarchák irányította és demokratikusan éretlen” Ukrajna kevésbé állt volna készen az invázióra, mint jelenleg.