Horn Gyuláról neveztek el sétányt Angyalföldön, védettnek nyilvánították a XXII. kerület sittlerakónak használt Duna-parti szakaszát

A budapesti vezetés hitelből tömi be a büdzsén tátongó lyukakat, ám ez legfeljebb csak haladékot jelent.

A Fővárosi Közgyűlés döntött a XXII. kerület több kilométeres Duna-parti részének védetté nyilvánításáról, miután az ideiglenes védettség lejárt és a korábbi tapasztalat azt mutatta, hogy védelem nélkül sittlerakóvá válna a terület.

A napirendjén több köztér elnevezése is szerepelt, a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére Horn Gyula egykori miniszterelnökről neveztek el sétányt Angyalföldön, míg Soroksáron három most létesülő köztér kapott nevet. Ughy Attila szerint Horn Gyula nem elég konszenzusos személyiség ahhoz, hogy közteret nevezzenek el róla. Szerinte legalább két évtized kell ahhoz, hogy egy politikai aktorról alkotott vélemények leülepednek annyira, hogy jó döntést hozhatnak. A közgyűlésben rendkívül ritkán felszólaló XIII. kerület vezető Tóth József a kormánypárti Schmidt Mária szavait idézte: „generációjának legtehetségesebb, legtapasztaltabb képviselője volt, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy hazánk a közép-kelet európai rendszerváltoztatás motorja, gyorsítója és egyik legsikeresebb országa lehetett”.

A közgyűlési vita központi témája normál időkben minden bizonnyal az idei költségvetés átalakítása lett volna, hiszen a kormánytól várt 20,5 milliárdos iparűzési adó elvonás kompenzációja nem érkezett meg és egyelőre halaszthatatlan beruházásokra felvenni kívánt 32 milliárdos hitelről sincs se fővárosi, se kormány döntés. (A költségvetés áttervezéséről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban részletesen beszélt erről a Népszavának adott interjúban.) Nagyon röviden: a büdzsén tátongó lyukat folyószámlahitelből, a korábban felvett uniós beruházási hitel átrendezéséből, illetve az összes cég, hivatal és intézmény maradványkereteinek felhasználásával pótolják, ám ez legfeljebb haladékot jelent, az év végén ugyanis valamennyi folyószámlahitelt vissza kell fizetni a hatályos jogszabályok szerint. Kiss Ambrus a közgyűlés vitában megjegyezte, hogy 2019-ben a város működtetéséhez 216,4 milliárdra volt szükség, tavaly már 278,8 milliárdra. A 62 milliárdos többlet részben a 26 milliárd szolidaritási adó többletéből, a közösségi közlekedés támogatásának 32 milliárdos emelkedéséből, illetve maradék a bértömeg növekedéséből állt össze. Jövőre még nehezebb lesz a helyzet, hiszen a jövő évi költségvetés tervezete szerint 2023-ban a szolidaritási adó befizetési kötelezettség további 10 milliárddal nő az idei 35 milliárdhoz képest .

Kovács Péter XVI. kerületi (Fidesz) polgármester arra emlékeztette a képviselőket, hogy a főváros előzetesen 20-40 milliárdos kieséssel számolt az iparűzési adóbevétel felezése miatt, ehhez képest közel 20 milliárddal nőtt az adóbevétel és végül 23 milliárd szabad felhasználású maradvánnyal zárta a tavalyi évet az önkormányzat. Kiss Ambrus szerint a maradvány összege egyrészt 19 milliárd volt, másrészt ez korántsem szabad felhasználású. A beszámolót elfogadta a közgyűlés.

A Bősz anett megválasztása előttihez hasonlóan meghökkentően hosszú vitát kreált a Budapest Global Egyesület megalakítására vonatkozó előterjesztés is. A szervezetet, amelynek előképe Amszterdam, Budapest versenyképesebbé tétele érdekében hozza létre a főváros, több vállalkozás, egyetem és kutató intézet, köztük az OTP, a MOL, a Graphisoft és az ELTE részvételével. A kormánypárti képviselők számos ellenérvet hoztak fel, például azt, hogy van már erre egyesület, kiadással jár, ráadásul nem derül ki, hogy milyen konkrét eredmény várható ettől. Megszavazták.

A fővárosi cégek beszámolói is terítékre kerültek, de nem sok örömre adnak okot, lévén a tavalyi évet 13 cég zárta veszteséggel, míg a járvány előtt csupán négy szaladt mínuszba. Kivétel a tavaly ősszel létrejött Budapesti Közművek Zrt., amelynek sikerült 1,8 milliárdos pluszba feltornáznia az eredményét. A főváros egyébként nagy foglalkoztató, összesen 27 ezer ember dolgozik a cégeinél, intézményeinél és a hivatalban. Veszteséggel zárt viszont a BKV és a BKK is. Előbbi 13 milliárdos, utóbbi 1,4 milliárdos mínusszal.