A Covid-válság óta folyamatosan jelen van az építőiparban az alapanyaghiány, amit az orosz-ukrán háború, és az energiaárak négyszeres-ötszörös emelkedése csak tovább tetézett. Elkezdődtek a pánikvásárlások, egyes kivitelezők már megkezdték a „bespájzolást”: egy-egy termékből előre megveszik az egész évre szükséges mennyiséget. Nehéz ugyanis úgy dolgozniuk, hogy egy falazó elemre akár fél évet is várniuk kell. Komoly hiány van szigetelőanyagokból, tetőcserepekből és burkolóanyagokból is, ezekhez a lakossági vevők sokszor már nehezen jutnak hozzá. A gyártók eközben kvótákat vezettek be, és már hetente árazzák át bizonyos – főként acélalapú - termékeiket, holott korábban csak évente egyszer vagy kétszer, előre tervezetten változtattak az árakon. Így az építőanyag-kereskedések sem tudják előre megmondani, ha megérkezik az áru, mennyiért fogják tudni adni.
Teljesen kiszámíthatatlan, minek hogyan változik az ára, nem látni, mikor lesz vége a drágulásnak – vázolta az építőanyag-piacon kialakult kaotikus viszonyokat az újHÁZ Centrum vezérigazgatója. Rázsóné Szórády Csilla a témában tartott sajtóbeszélgetés közben is kapott üzenetet, amelyben arról értesítették: egy ragasztóanyagnak azonnali hatállyal emelik az árát. De mint mondta:
volt arra is példa, hogy a gyártótól szerdán kaptak egy listát arról, péntektől melyik termék mennyivel drágul. Majd másnap kaptak egy újat, új árakkal – szintén pénteki hatállyal.
Nagyon konfliktusos időszak ez: a vevők olykor nem értik meg, hogy nem tudjuk előre megmondani, mennyibe kerül majd az adott termék. Nem fogadják el, hogy az udvaron látott anyagok másnak vannak félretéve. Azt hiszik, azért csináljuk ezt, hogy majd drágábban tudjuk eladni – érzékeltette az időnként feszült helyzeteket az építőanyagkereskedő-hálózat vezetője.
Az újHÁZ Centum forgalma az idei év első négy hónapjában 39 százalékkal bővült. A kosárérték – vagyis az egyszerre megvásárolt áruk ára – 38 százalékkal nőtt, de ebből mindössze 9 százalékot tett ki a volumen - vagyis a megvásárolt áru mennyiségének - növekedése, a maradék 27 százalékot a drágulás adta. Az Eurostat adatai alapján tavaly Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a lakásépítési költségek az unióban. Ebben a jegybank tanulmánya szerint az is szerepet játszik, hogy a magyar építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik. A tavaly beépített termékek fele külföldről érkezett, miközben például Lengyelországban csak 15-20 százalék az arány, és ott az építőanyagok ára is kevésbé emelkedett. Az újHÁZ Centrum adatai szerint a lakásfelújítók leginkább a tetőfedéshez, szigeteléshez szükséges termékeket vásárolják most: e körben 50 százalékos volt a forgalomnövekedés, a drágulás pedig 20, illetve 40 százalékos. A szerkezetépítés termékkategóriában 32 százalékos forgalom-, és 20 százalékos árnövekedés volt. A vasanyagok 60 százalékkal drágultak, itt a forgalom a duplájára nőtt. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége az idén további 25 százalékos építőanyag-áremelkedéssel számol:
a hőszigetelőanyagok 29, a faanyagok 28, a gépészeti szerelvények, elektromos kábelek, vezetékek, a gipszkarton 23 százalékkal drágulhat.
Rázsóné Szórády Csilla szerint ugyanakkor a fő kérdés már nem is az, hogy mennyibe kerül egy anyag, hanem az, hogy van-e egyáltalán. Most mindenki a saját piacára igyekszik biztosítani a termékeket – fogalmazott. A gyárakat ráadásul „csúcsra járatták” az utóbbi időben, így a szükséges karbantartások tovább szűkítik a kapacitásokat. Bizonyos alapanyagok esetében más forrásokat kell felkutatni, de ez nem egyszerű. A burkolatok alapanyagául szolgáló, korábban Ukrajnában kitermelt fehér agyag például hiánycikk lett a háború kirobbanása óta, máshonnan kell beszerezni. A más forrásból érkező agyagnál azonban a gyártóknak ki kell tapasztalniuk, milyen égetéssel tudják ugyanazt a minőséget előállítani, és ez szintén lassítja a termelést.
Az orosz-ukrán háború eseményeire sajnos nem készült fel az építőanyagpiac; próbál alkalmazkodni, de a bizonytalanság további időszakos áremelkedést, inflációt, így visszaesést eredményezhet
- fogalmazott Rázsóné Szórády Csilla. Szerinte az idén ugyanakkor lassan visszatérhetnek az egyedi kereskedői kedvezmények, jövőre pedig újra megjelenhetnek a gyártói akciók is. Az alapanyagok, a szállítási- és a munkadíjak terén azonban egyelőre nem várható árcsökkenés.
Inkább lemondanak az építkezésről
A vevők a megnövekedett szállítási határidők miatt kezdetben csak tájékoztató jellegű árakat kapnak, és ezek az átvételkor nagy eltéréseket mutathatnak. Ezért akár el is állhatnak a megrendeléstől, sőt, magától a felújítástól is. Erre enged következtetni az újHÁZ Centrum lakosság és kivitelezők körében végzett kutatása is, amely szerint az idei évben a lakosság több mint fele inkább bele sem vág egy építkezésbe vagy felújításba. A korábbi években csak harmaduk zárkózott el ettől. Akik mégis vállalkoznak rá, azok háromnegyede arra számít, hogy drágább lesz a végszámla az eredetileg tervezettnél, 44 százalék a munkálatok elhúzódásával számol, 29 százalék attól tart, hogy nem talál szakembert, 21 százalék pedig attól, hogy nem lesz elérhető a kiválasztott építőanyag.
E problémák miatt a megkérdezettek 7 százaléka teljesen le is mondott a tervezett felújításról vagy építkezésről, tizedük más alapanyagot keresett, 28 százalék elhalasztotta a munkálatokat, harmaduk plusz anyagi erőforrásokat vont be. A drágulás a kivitelezők számára is nehézség: harmaduk emiatt elvesztette néhány megbízását, 29 százalékuknál pedig a megrendelő elhalasztotta a munkálatokat. Munkadíjaikat eközben maguk is emelték: 58 százalékuk 11-30 százalék közötti mértékben, 8 százalékuk pedig duplázott. A kivitelezők háromnegyede nem tudta bővíteni szakembergárdáját az elmúlt évben, így majdnem kétharmaduk azt javasolja: 3-8 hónappal korábban le kell foglalni a munkálatokhoz a szakikat.
