Ezek egy részét Mészáros Lőrinc cége rendelte meg.
Az elképzelés szerint az Orbán-kormány az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel, az árukészletből pedig „Nemzeti Építőanyag-kereskedéseket” állítana fel. Gyakorlatilag a piac megfojtásával, a külföldi tulajdonú cégek megsarcolásával válna „nemzetiszínűvé” a magyar építőanyagipar.
Az építőanyag-forgalmazók sem látják, hol lesz vége a drágulásnak, nem tudnak fix árakat adni termékeikre. Már ha egyáltalán be tudják szerezni.
Az áremelkedésekből adódó kockázatot, költségnövekedést az építőipari vállalkozók egyedül nem tudják viselni, azt meg kell osztani a megrendelővel annak érdekében, hogy a létesítmények elkészülhessenek.
Ötödével drágábban dolgozik most az építőipar, mint egy éve; a költségek rohamléptékű emelkedése a korábbi szerződéseket is felülírhatja. Egyelőre jól teljesít az ágazat, de visszaesés jöhet.
Az energiaárak növekedése az építőiparban is érezteti a hatását.
Az energiaár-robbanás miatti folyamatok az építkezések átlagosan tíz százalékkal kerülhetnek többe.
Az újépítésű lakások iránti kereslet továbbra is erős, tavalyhoz képest 80 százalékkal, 2019 képest pedig 45 százalékkal többen keresgéltek az idei év első nyolc hónapjában a kínálatban szereplő új lakások között.
Az ÉVOSZ a kedvező folyamatokat részben az export visszafogásának, részben a nyersanyagok világpiaci áresésének tulajdonítja.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem tapasztalt versenykorlátozó magatartást hazai téglagyártás és kereskedelem piacán - állapította meg a versenyhatóság rövid vizsgálódás után.
A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót.
Az idén bőven 20 ezret meghaladó számú új lakás építésére számít az elemző.
Most az építőanyagárak letöréséért fog küzdeni.
Az indoklás szerint a rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
Az építőanyagok és építési termékek drágulására, a kereslet növekedésére és az építőipar 10-12 százalékos idei bővülésére számít az építőanyag-ipar érdekképviseleteit tömörítő Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). Megjegyzik azonban azt is, hogy több ezer munkavállaló hiányzik az ágazatból.