„Az összes honvédelmi kiadás eléri a teljes nemzeti össztermék (GDP) két százalékát” – állította Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek nemrég benyújtott 2023-as, a fideszesek által a „honvédelem és a rezsicsökkentés” költségvetésének nevezett javaslatról. A parlament előtt lévő törvény számait nézve, ha szűkösen is, de összejöhet a két százalékos szint, amennyiben teljesülnek a kormány 2022-re és 2023-ra vonatkozó, meglehetősen optimista gazdasági várakozásai.
Ez még kérdéses, az viszont valószínű, hogy idén inkább visszaesik a katonai költések aránya. Míg tavaly még 1003 milliárdos védelmi költségvetést számoltak az idei évre, a büdzsében „csak” 912 milliárdot tervez elkölteni a kabinet, ami a kormány által prognosztizált 61 ezer milliárd forintos GDP-nek mindössze 1,49 százaléka. Már amennyiben a kormány menet közben nem költekezik ki még jobban, hiszen például tavaly is sikerült túllépni a védelmi büdzsét: eredetileg 778 milliárdot tartalmazott a költségvetési törvény Honvédelmi Minisztériumra testált költségvetési sora, ám a NATO becslései szerint végül folyó áron 927 milliárdot költött el az ország, ami a 2021-es, 55 ezer milliárdos GDP 1,67 százaléka lett.
Akárhogyan is, papíron jövőre nagy ugrásra készül a kormány, így 1375,5 milliárdra növelné a védelmi büdzsét, ami a kormány által 2023-ra várt 68 400 milliárd forintos nemzeti össztermék 2 százaléka.
Az észak-atlanti szövetség (NATO) tagállamai a 2006-os rigai csúcson állapodtak meg arról, hogy a GDP legalább két százalékát fordítják védelemre, ám a 2008-as pénzügyi válság miatt a tagállamok zöme azóta sem érte el ezt a szintet, sőt a mélypont éppen a Krím-félsziget elleni orosz támadás idején volt, ekkor Magyarország is mindössze 0,8 százalékot költött GDP arányosan védelemre. Az orosz agresszió nyomán a NATO-ban napirendre került a sürgős hadseregfejlesztés, így 2015 után a térség államai jelentősen növelték katonai kiadásaikat. Azonban az uniós átlag jelenleg a NATO becslései szerint 1,69 százalék, 2021-ben a szövetség szerint Magyarország is nagyjából ezen a szinten volt a 927 milliárdos tavalyi védelmi költéssel. A 2018-ban a Zrínyi haderőfejlesztési programba fogott Magyarország 2024-re tervezte elérni a 2 százalékos szintet, ám az Ukrajna elleni idén februári orosz invázió nyomán a magyar kormány immár gyorsítaná a fegyverkezés ütemét. Így, mint arra korábban Gulyás Gergely miniszter utalt, arról van szó, hogy a kormány előbbre hoz bizonyos - a miniszter által nem részletezett – katonai fejlesztéseket.
Ha összejönnek a kormány tervei, úgy az idei megtorpanás után elvileg jövőre Magyarország némileg felzárkózhatna a régió katonai húzóországai, elsősorban Lengyelország és Románia mellé. Mindkét, Oroszországgal szemben jóval kritikusabb országban alkotmányos kötelezettség a legalább két százalékos védelmi költés. A magyarnál jóval nagyobb haderővel rendelkező Lengyelország már 2015-ben messze megugrotta a 2 százalékot, Románia 2020-ra érte el ezt a szintet (igaz, a NATO szerint 2021-re visszaesett 1,88-ra) de időközben még Szlovákia is elhúzott mellettünk 1,73-al.
A magyar kormányzati elszántságot jelzi, hogy a 2023-as, rekordnak ígérkező védelmi büdzsé jelentős részét, 842 milliárd forintot a kormány „kiszervezte” a honvédelmi alapba, amelyet a jelek szerint a különféle pénzügyi szervezetek „extraprofit” adóiból töltene fel.
Így a bankadóból, a pénzügyi tranzakciós adóból és a biztosítási adóból szedné össze ezt a pénzt. Ebből jövőre 357 milliárdot fordítana ténylegesen a fejlesztésre, a többi tartalékolja. Arányaiban leginkább a szárazföldi haderőt fejlesztenék 163 milliárd forintból, mellette a légierő kap 77 milliárdot fejlesztésre. A teljes büdzsé 26 százalékát kitevő, 357 milliárdos fejlesztés annyit jelent, hogy visszaköszönnek a korábbi évek magyar katonai büdzséjének az arányai,
eddig is a pénz nagyjából negyedét-harmadát fordították eszközvásárlásra, a költségvetés harmada ment a katonák bérére és a harmadik harmad ment el működésre, missziókra, műveletekre.
