Svájcnak egyre komolyabb gondot jelent a semlegesség. Bár az alpesi állam tekintélyes, 187 szavazatot gyűjtött, amikor az ENSZ Közgyűlése a világszervezet Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjairól voksolt, ami szép eredmény a 193 tagállamból, ennél azonban Mozambik és Ecuador is többet gyűjtött, igaz, Málta és Japán valamivel kevesebbet. Így Svájc, a többi országgal együtt, két évig lehet a BT-ben.
Az ukrajnai háború során érezhetően megingott a svájci diplomaták semlegességbe vetett hite. Pascale Baeriswyl, az ENSZ svájci nagykövete a Le Temps című napilapnak adott interjújában elmondta, az orosz agresszió „felrázott, ébren tartott minket, mert annyira nehéz az egészet megérteni”. Bern egyébként nyíltan elítélte az orosz inváziót, és az ország az Európai Unióhoz csatlakozva szankciókat is vezetett be, például a svájci bankokban jelentős befektetésekkel rendelkező orosz oligarchák ellen. „Vannak elképzeléseink arról, mely államok viszonyulnak ellenségesen Svájcnak a BT-be való megválasztásához” – hangoztatta még a Közgyűlésben tartott voksolás előtt Ignazio Cassis szövetségi elnök, aki a szavazás miatt New Yorkban tartózkodott, de nem váltott szót az oroszországi ENSZ nagykövettel, Vaszilij Nebenziával az öt állandó BT-tag (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia) által szervezett fogadáson.
A svájci semlegesség fenntarthatóságával kapcsolatban egyes európai partnereknél kételyek merültek fel. A Keystone sajtóügynökségnek adott interjújában Nicolas de Rivière, Franciaország ENSZ-képviselője kifejtette, „nem tud tanácsot adni” az országnak, de úgy vélte, Bernnek nem kell „túlságosan szó szerint” értelmeznie a semlegességet. Ignazio Cassis elnök rossznéven vette a megjegyzést, mint mondta, nem jelent hátrányt a diplomáciában, hogy az ország egyetlen katonai tömbhöz sem csatlakozik, hiszen nem akadályozza a szankciók bevezetését vagy az ENSZ különböző szerveiben való aktív részvételt.
A svájci elnök kijelentését a szintén semleges Norvégia és Írország külpolitikája is igazolja. Ezen államok egyértelmű álláspontot foglaltak el a háborúval kapcsolatban, és határozottan elítélték a február 24-én megkezdett orosz agressziót. Svájc szorosan nyomon is követi Oslo és Dublin diplomáciai döntéseit, ismerte el Pascale Baeriswyl. Bernben úgy vélik, sok európai partner indokolatlanul túl tartózkodónak ítéli meg a svájci külpolitikát a semlegesség miatt. „Amikor Svájc szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben, kevés állam volt tudatában annak, hogy az elmúlt húsz évben is sokszor csatlakoztunk az Unió büntetőintézkedéseihez” – közölte a diplomata. A semlegesség politikáját az 1907-es hágai egyezmények kodifikálták és a nemzetközi szokásjog részévé tették, emiatt tiltotta meg Svájc az országban gyártott hadianyagok Ukrajnába való exportját. Ugyanakkor Bern számos nemzetközi humanitárius akcióban vesz részt.
