Hiába igyekezett semleges maradni, Pekingnek egyre kínosabb putyini agresszió elhúzódása

Egyes helyi vállalatoknál is óvatos elhatárolódás érzékelhető, a másodlagos szankcióktól való aggodalom miatt.

Bár a háború kezdetén Oroszország azt remélte, a kemény európai és amerikai büntetőintézkedések miatt szorosabbra vonhatja kapcsolatait Kínával, s a pekingi média az orosz agresszió után is folytatta a Nyugat elleni propagandáját, Kína diplomáciai és gazdasági szempontból igyekezett semleges maradni a háborúval kapcsolatban. Sőt, egyre több jel utal arra, hogy az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokra is mind negatívabb hatással vannak a szankciók.

A világsajtó sokat találgatta, amikor Vlagyimir Putyin Hszi Csin-pingnél járt Pekingben, a téli olimpia megnyitója alkalmából 2022. február 4-én, vajon beavatta-e Ukrajna lerohanásával kapcsolatos terveibe a kínai elnököt. Sok hírmagyarázó feltűnőnek tartja, hogy Putyin ukrajnai inváziója óta Kína nem ítélte el az orosz agressziót, de a háború eleinte nem várt elhúzódása Pekingnek is rendkívül kellemetlen, s ha óvatosan és lassan is, de Kína, illetve a kínai cégek elpártolnak Putyin rezsimjétől.

Mint a Newsweek emlékeztetett rá, Kedden Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank ideiglenesen felfüggesztette a kínai jüanban lebonyolított, határokon átnyúló tranzakcióit. Hivatalosan nem indokolták a döntést, de a Sberbank azon orosz pénzintézetek egyike, amelyek ellen az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be.

Sztanyiszlav Maszagin, az Infrastructure of Russia befektetési társaság munkatársa a BFM orosz üzleti portálnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a Sberbanknak a nyugati szankciók miatt gondjai vannak a jüanban történő elszámolásokkal. Megjegyezte, a kínai bankok óvakodtak a büntetőintézkedések kijátszásától, mert attól tartottak, hogy az amerikai törvények megsértéséért bírsággal kell számolniuk.

A Sberbank a Newsweek megkeresésére azt közölte, hogy a felfüggesztés csak átmeneti intézkedés. Ez a lépés a vállalat azon ügyfeleit érinti, akik „külföldi gazdasági tevékenység résztvevői, s jüanban teljesítenek fizetéseket”. Az orosz pénzintézet hozzátette, hogy jelenleg „a kínai partnerekkel együttműködve dolgozik a helyzet megoldásán és az elszámolások helyreállításán”.

Szintén múlt kedden a RIA orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy a Huawei kínai óriáscég megkezdte a hivatalos kiskereskedelmi üzletek bezárását Oroszországban a raktárakban lévő termékek hiánya, valamint az okostelefonok iránti kereslet csökkenése miatt. Az országban működő 19 hivatalos üzletből mindössze 15 működik tovább, miután Moszkvában, valamint Novokuznyeck, Ufa és Rosztov-na-Don városokban lakatot tettek az üzletekre.

Az Izvesztyija című lap ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a Huawei március végén leállította a hálózati berendezések, mobiltelefonok és egyéb eszközök Oroszországba történő szállítására vonatkozó új szerződések megkötését.

Eközben a Financial Times márciusi jelentése szerint a nagy kínai elektronikai gyártók, köztük a Huawei, a rubel összeomlása és a nyugati szankciók miatt drasztikusan csökkentették az Oroszországba irányuló szállításokat. Egy volt Huawei-vezető elismerte: „Jelenleg nagyon kockázatos Oroszországban dolgozni”.

Az ukrajnai háborúnak azonban voltak kedvező kihatásai is Kína számára, amelynek Oroszországból származó importja májusban 79,6 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez az áprilisi 56,6 százalékos és a márciusi 26,4 százalékos növekedést követte – adta hírül múlt csütörtökön a Reuters hírügynökség.

Kína is profitált az orosz energiaszállításokra vonatkozó szankciókból. Ennek köszönhetően ugyanis kedvezményes áron vásárol olajat. Az ázsiai kereslet kielégítése érdekében Oroszország mintegy 20 százalékkal növelte a Kozmino nevű kikötőjéből induló szállításokat.

Peking igyekezett semlegesnek mutatkozni a háborút illetően, nyilvánosan támogatta Ukrajna szuverenitását, de bírálta az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, és az Egyesült Államokat hibáztatta a háború kirobbantásáért, mivel – hangzik az indoklás – Washington a NATO kelet felé terjeszkedését szorgalmazta. Alig néhány héttel a Putyin és Hszi Csin-ping elnök közötti pekingi csúcstalálkozó után Kína tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 25-i, az előző nap kezdődött inváziót elítélő határozatáról szóló szavazáson, de nem is vétózta meg azt.

Steve Tsang, a londoni School of African and Oriental Studies (SOAS) Kína Intézetének igazgatója a Newsweeknek elmondta, a kínai kormány nem akarja megkockáztatni a másodlagos szankciókat. Tehát amit a Huawei tesz, az összhangban van az általános kínai politikával, vélekedik. „A kínai cégek általában tartózkodóak a másodlagos szankciók kockázata miatt, így csak biztosra mennek” – állítja a szakértő.

Alicia García-Herrero, a Natixis ázsiai-csendes-óceáni térségért felelős vezető közgazdásza úgy vélte, a Hszi Csin-ping által bejelentett és Moszkva által támogatott globális biztonsági kezdeményezés „egy módja annak, hogy Oroszországot a kínai biztonsági partnerségen keresztül megvédjék, bár Oroszország eddig nem ugrott fel teljesen a fedélzetre”. Mint mondta, a kínai bankok már a kezdetektől fogva tartózkodóak voltak az orosz partnerekkel szemben, mindemellett a fúziós technológia exportja is sokkal korlátozottabbnak tűnik. Szerinte Peking azért is akar biztosra menni, mert Hszi Csin-ping már az ősszel esedékes pártkongresszusra gondol és addig semmiképpen sem akar rossz híreket hallani a gazdaságról, amelynek növekedése amúgy is jelentősen lelassul, egyebek mellett a „zéró Covid” politika miatti teljes lezárások következtében. Ő úgy véli, hogy a kínai cégek lassú távozása az orosz piacról „nem strukturális döntés”.

Joseph Torigian, az Amerikai Egyetem Oroszországgal és Kínával foglalkozó szakértője szerint távolról sem biztos, hogy Kína kellő gazdasági segítséget tudna nyújtani Oroszországnak, és Peking vélhetően nem is teszi kockára saját pénzügyi érdekeit. A szakértő márciusban, a The Conversation című lapban megjelent cikkében szintén úgy vélte, hogy Peking „nagyon sebezhető a másodlagos szankciókkal szemben". „Figyelemre méltó, hogy egyes kínai pénzintézetek elkezdtek elhatárolódni az orosz gazdaságtól” – mutatott rá. Miközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter márciusban azt mondta, biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy Kína a háború megállításában érdekelt, Torigian úgy vélte, Pekingnek nincs meg az akarata és a képessége ahhoz, hogy Oroszországot meghátrálásra kényszerítse. „Mindkét félnek oka van arra, hogy egyelőre megpróbálja kezelni az esetleges feszültségeket” – tette hozzá.