Újpest;uniós támogatás;bérház;

Titok, hogy kik költözhetnek a 2 milliárdos uniós támogatásból épült újpesti ingatlanba, amelyben több, 90 négyzetméter feletti lakás is akad

Sokan élnek a gyanúperrel, hogy nem szociális, inkább baráti alapon utalják majd ki ezeket.

Lassan egy évtized telt el azóta, hogy a 2011-es népszámlálás adatai alapján veszélyeztetett területté nyilvánították az Újpest Városkapu metróállomás mögötti területet, ahol piros lámpás ház és nagy hírű kocsma is működött. A zömében a múlt század elején épült földszintes házakban kialakított apró szükséglakások a 2000-es évek elejére a reménytelenség és a pusztulás színtereivé váltak, ahol a szegénység talaján virágzott a bűnözés. A korabeli statisztikák szerint a kerületben történt erőszakos bűncselekmények 8 százalékát itt követték el, a két háztömb körül. A pokol legmélyebb bugyrának a Berda-Bocskai- Aradi-Temesvári utcák által határolt terület számított, ahol a lakók csaknem negyedének nem volt munkája, harmada legfeljebb 8 osztályt végzett, több mint fele pedig túlzsúfolt lakásban élt. Ez 2-4-szer rosszabb volt, mint a kerület más részein.

Az Újpest egyik szégyenfoltjának számító krízistömb felszámolására még az előző városvezetés készített akciótervet 2015-ben, majd 2016-ben komplex városrehabilitációs pályázatot nyújtottak be a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) uniós program keretében. A projekt elbírálása két évig húzódott, így csak 2018-ban kapták meg a 2 milliárd forint értékű támogatást. A négy éves projekt számos infrastrukturális és „soft” elemet tartalmaz. A lepusztult háztömbök helyére parkot terveztek, köré járdákat és bicikliutat, az ott élőknek szociális programokat. A fenti krízistömbnél lényegesen nagyobb, szomszédos, mintegy 2500 ember által lakott akcióterületen térfigyelőkamera-rendszert építettek volna ki. Ezenfelül egy 31 lakásosra tervezett bérház építése is szerepelt az elképzelésekben a kerület központjában, a piac mögötti Károlyi István utca 25. szám alatt.

Alig két hónappal a projekt indítása után, még az önkormányzati választások előtt nyolcvan felháborodott újpesti gyűlt össze a szomszédos társasház mélygarázsában, mondván „az önkormányzat Hős utcát akar csinálni Újpest szívéből”. A gyűlésen a korabeli beszámolók szerint ott volt Újpest megválasztott országgyűlési képviselője, Varju László (DK) és Szabó Balázs, az újpesti Jobbik alelnöke. Utóbbi elfogadhatatlannak tartotta, hogy

a polgári környékre százhúsz „kiilleszkedett”, antiszociális lakost költöztessenek, ami miatt csökken a környékbeli ingatlanok értéke. 

Varjú óvatosan csak annyit ígért, hogy az Országgyűlésben is fel fog szólalni az ügyben. Ezt meg is tette.

Az önkormányzat nem siette el a közbeszerzés kiírását, így a lezárása az új összetételű, ellenzéki kerületvezetésre maradt, amely drágállotta a beérkezett ajánlatokat, ezért eredménytelennek nyilvánította a tendert, majd újat írt ki. Ez se lett sokkal olcsóbb, ráadásul tavaly emeltek is az áron. Az építkezésnek és a Berda utcai krízistömb bontásának tavaly álltak neki. Az immáron üres területet fémkerítéssel vették körbe, a 2 hektáros park építésének még neki sem kezdtek, holott a közösségi tervezés 2019-ben lezárult. Az átadás idejét firtató kérdésünkre az önkormányzat annyit válaszolt: a park kialakításához szükséges pénzt az önkormányzat költségvetésében „biztosították”, jelenleg a közbeszerzési eljárás előkészítése zajlik. Trippon Norbert alpolgármester második körös érdeklődésünkre közölte, hogy

a park becsült kialakítási költsége 305,6 millió forint és remélhetőleg őszre elkészül.

A késlekedés egyik oka az lehet, hogy az önkormányzatnak nem sikerült megállapodnia a leendő park területére betüremkedő ingatlant birtokló céggel. Az önkormányzat építésfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményezett a tulajdonos ellen, a fővárosi kormányhivatal pedig néhány napja határozatban kötelezte a tulajdonost az élet és balesetveszély elhárítására.

Az elbontott házakban élő családokat,

mintegy félszáz embert – vélhetően a lakossági tiltakozástól tartva – végül nem az új épületbe költöztetik, hanem „szétszórták” egész Újpesten.

A korábbi felmérés szerint szintén veszélyeztetettnek számító Csányi László és Lórántffy Zsuzsanna utcák határolta területről viszont költöznének néhányan a Károlyi utcába, de az épületnek még mindig nem zárult le a használatbavételi eljárása. Ráadásul az is bizonytalan, hogy ki költözik majd az új épületbe, amelyben – szociális bérházak esetében igencsak szokatlanul – a lakások ötöde több szobás, kettő 85-86 négyzetméteres és négy 90 négyzetméteresnél is nagyobb. Az önkormányzat arra kérdésünkre, hogy miért épült ennyi nagy lakás egy szociális célú bérházba, azt válaszolta, hogy az építési engedély és a kivitelezés műszaki tartalmának összeállítása az előző önkormányzati ciklusban történt.

Azt viszont nem árulták el, hogy kik is költözhetnek majd a nagy lakásokba. Sokan élnek a gyanúperrel, hogy nem szociális, inkább baráti alapon utalják majd ki ezeket.

Azt beszélik, hogy Dériék (Déri Tibor, Újpest polgármestere) időközben kezdeményezték az ügyben illetékes Irányító Hatóságnál az eredeti tervek módosítását, így harmadára csökkenthetnék a társasházban kialakítandó szociális bérlakások számát, a többit pedig piaci alapon adhatnák ki, ezzel hozva pénzügyi egyensúlyba a projektet. A pályázat benyújtásakor még 700 millióval számoltak a társasház építésére, a támogatási szerződés aláírásakor ez már 1 milliárd forintra rúgott, a Károlyi utcai épületet kivitelező szerződés 1,22 milliárdos árát tavaly ősszel 1,33 milliárdra emelték, de ezenfelül számos projektelem lenne még. Eddig 1,17 milliárd forintot költöttek el.

„A 29 lakásból eddig tízről tudtuk, hogy oda az akcióterületen élő szociálisan rászoruló költözhet be, akik egyébként az átadásra várva fél- egy éve átmeneti lakásokban húzzák meg magukat. Az ő otthonaikat ugyanis már elfoglalták a Berda utcai krízistömb lakói. De már ez sem biztos. A fennmaradó 19 lakásról pedig eleve hiába kérdezzük az önkormányzatot, visszapattanunk róluk” 

– mondja Ferencz Norbert, a városrehabilitációban konzorciumi tagként részt vevő és az akcióterületen élők számára kibővített szociális szolgáltatásokat nyújtó Habitat for Humanity Alapítvány szociális munkása. Az általuk működtetett Ficak Közösségi Tér eredetileg a lebontott házak egyik lakásában működött, ahonnan átmenetileg egy szemben lévő – csoportos esemény rendezésére teljesen alkalmatlan – több, kisebb helyiségből álló egykori üzlethelyiségbe költöztették. Az új állandó közösségi tér kicsivel odébb, egy most már a Berda utcáról nyíló felújított lakásban lesz egy szintén rendkívül rossz állapotban lévő földszintes házban. Ferencz Norbert szerint az új hely „vállalható”, de azt sajnálja, hogy az egyébként szomorú, OSB lapokkal körbekerített belső udvart a megkérdezésük nélkül letérkövezték és az akadálymentesítést se sikerült megoldani. A külső szemlélőnek ennél is meghökkentőbb, hogy az épület többi része az összeomlás szélén áll, még a homlokzat átfestése is csupán a projekt által érintett lakás széléig terjed. A Károlyi utcai épület földszintjén lévő tágas közösségi tér az önkormányzat egyik szociális intézményének telephelye lesz.

Bozótharcosok

Az önkormányzat a Népszavának sem árulta el, hogyan választják ki az új bérház lakóit. Ferencz Norbert, a Habitat for Humanity Alapítvány szociális munkása szerint az elbontott krízistömbben is éltek olyanok, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeztek és abszolút integrálhatóak lettek volna az új bérház lakóközösségébe. De az önkormányzat által követett „lépcsőzetesség” elve alapján a lebontott részen élők nem költözhetnek új építésű lakásba, legfeljebb felújítottba. Ez még nem is lenne baj, hiszen a krízistömb lakói zömében általuk is elfogadott, megfizethető lakásba költözhettek. Inkább az a furcsa, hogy az önkormányzat semmilyen tájékoztatást nem ad nekik arról, hogy kik költözhetnek a nagyobb lakásokba. Az általuk menedzselt, sűrű megfelelőségi szitán átszűrt tíz leendő lakó ugyanis a kisebbeket, a 29- 46 négyzetméteres lakásokat kapta.

– Bozótharcosként próbálunk küzdeni a városrehabilitáció területén élőkért és a lakásmobilizációban érintett emberekért, de többnyire falakba ütközünk – tárja szét a karját Ferencz Norbert.