Megújulók? A háborús fejlemények nyomán össztűz alá került az Európai Bizottság azon szándéka, amely „zöld” – végső soron a megújuló energiaforrásokkal egyenrangú - besorolást biztosítana az EU a földgáznak és az atomenergiának. Az egyébként még jócskán Ukrajna megtámadása előtt felmerült javaslattal szemben - amelyet egyesek „zöldre festésnek” (greenwashing), mások Oroszország akaratlan vagy szándékos megsegítésének tekintenek – egyre nő az EP ellenállása.
Az Euractiv információja szerint a napokban egyértelmű többséggel (76-62 arányban) két parlamenti szakbizottság is elutasította a bizottsági tervet, előrevetítve az EP jövő havi szavazásának eredményét. Az illetékes bizottságok a támogatásukról biztosították azt az állásfoglalást, amely megpróbálja megakadályozni, hogy a gáz- és atomprojekteket fölvegyék a"fenntartható" befektetések listájára. A kormányok megosztottak a kérdésben – mint a magyar példa mutatja, a saját energiapiacuk szempontjait követve –, az EP azonban napról napra egységesebbnek tűnik. A Parlament plenáris ülésén a 705 törvényhozó legalább felének egyetértése kell a bizottsági javaslat blokkolásához. A környezetvédelmi és a gazdasági bizottságai által támogatott szöveg szerint a gáz- és a nukleáris energia a hatályos uniós jogszabályok alapján nem tekinthető fenntarthatónak, és a zöld címkézésük megtévesztené a befektetőket. „A megújuló energiaforrások elterjesztésébe kell hatalmas beruházásokat eszközölnünk, nem pedig a múlt energiáiba” - fejtegette Bas Eickhout zöld képviselő, az állásfoglalást benyújtók egyike.
A nukleáris energia ellenzői – Németországgal az élen - a hulladék elhelyezésével kapcsolatos aggályokra hivatkoznak, míg a támogató államok, köztük a legtöbb atomerőművel rendelkező Franciaország szerint a „szén-dioxid-mentes” (a valóságban a teljes életciklusra vetítve korántsem nulla kibocsátású) energiaforrás kulcsfontosságú az éghajlati célok eléréséhez.
Közben a fő európai gázszállító Oroszország ukrajnai inváziója a földgázzal kapcsolatos nézeteltéréseket is felszínre hozta. A kelet-európai országok szerint a gázberuházásokra a környezetszennyezőbb szén kiváltásához van szükség, az ellenzők viszont úgy vélik: ha a gáznemű szénhidrogének elégetését fenntarthatónak minősítik, az aláássa az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.
„Ez határozott üzenet a Bizottság számára: az EP nem fogadja el az intézményesített zöldrefestést” - mondta Paul Tang, a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának tagja. Emma Wiesner svéd EP-képviselő, a centrista Renew Europe képviselőcsoport tagja szintén „nagy győzelemként” és a Bizottság „arculcsapásaként” ünnepelte a szavazás eredményét.
Komoly esély van rá, hogy hasonlóan dönt július elején az EP is, miután a bizottsági tervet elutasító képviselők pártközi koalíciót hoztak létre, megakadályozandó, hogy az atomenergia és a fosszilis gáz az EU zöld finanszírozási rendszertanában zöld befektetési címkét kapjon.
Maga a bizottsági javaslat az érdemét tekintve arról szól, hogy azokat a forrásokat (vagy egy részüket), amelyeket a zöldenergián alapuló karbonsemleges gazdaság gyors kiépítésére kellene fordítani, atomerőművek és gázalapú rendszerek kiépítésére fordítanák. Olyan euro-honatyák is akadnak, akik ezt a jelenlegi helyzetben a földgáz és az atomerőművi üzemanyag szállításában is szinte megkerülhetetlen Oroszország megtámogatásának tekintenék.
